MUNKASPART.HU

A Munkáspárt hivatalos honlapja

  
  
  

Hírlevélre feliratkozás

Csatlakozz infólistánkhoz, ahol minden fontos információról értesülhetsz.

HÍRLEVÉLRE VALÓ FELIRATKOZÁSHOZ
Ide írd az e-mail címed:

Miért van az?

Egy szabályt ismerünk:

A Munkáspárt programja

Fogjunk össze a jövőnkért

Támogatni kívánom anyagilag a Munkáspártot

Megjelent A Szabadság legújabb száma: Megjelent A Szabadság legújabb száma:

Levelezésem

PayPal adomány

“Szikrából lobban a láng”

“Szikrából lobban a láng”

Szibéria vaksi bánya
Elszánt erőtök meg ne törje!
Az áldozat nem volt hiába:
Már érik példátok gyümölcse
.

E verssel biztatta Alekszandr Puskin 1827-ben a dekabristákat, akiket a cár elleni összeesküvés miatt Szibériába száműztek.

Nem tart sokáig már az éj,
A csöppnyi szikra lángra lobban,
S a népünk szent zászlónk felé
Sereglik lelkesült rajokban.

Válaszolt neki Alekszandr Odojevszkij, a száműzetésben élő dekabrista költő. Lenin 1900-ben Iszkrának, azaz Szikrának nevezte el a bolsevik párt lapját. És a szikra lángra lobbant, előbb 1905-ben, majd 1917-ben.

Szikrából lobban a láng! – mondtuk az elmúlt 27 évben sokszor, nagyon sokszor, amikor nem jutottunk be a parlamentbe, amikor a csökkenő szavazatok miatt egyre többen veszítették el a reményt, amikor megoldhatatlannak látszottak anyagi gondjaink, amikor nem értettük, miért nem állnak mellénk az emberek, ha maguk is nyomorognak és utálják a kapitalizmust. Őrizzük csak a szikrát, hiszen szikra nélkül tűz soha sem lesz! – mondtuk magunknak, és tettük is becsülettel.

Büszkék vagyunk, hogy a Munkáspárt tagjai vagyunk. Büszkék vagyunk arra, hogy 27 évvel ezelőtt nem álltunk a rendszerváltók mellé. Tettük azt, amit egész életünkben tanultunk, amire felesküdtünk, amiben hittünk: erőnkhöz mérten védtük a szocializmust, harcoltunk a tőkés rendszerváltás ellen.

Eleinte könnyebbnek tűnt a harc. Még volt Szovjetunió, idehaza a falvakban még számíthattunk tsz-parasztságra, a városokban a nagyüzemi munkásságra. A kapitalizmus azonban gyorsabban tette tönkre társadalmi támaszunkat, mint hittük. Azt sem gondoltuk, hogy Lenin egykori pártjában, a szovjet kommunisták között is akadnak árulók, Gorbacsovok és Jakovlevek, akik odaadták a tőkének azt, amiért elődjeink 1917 óta küzdöttek.

Büszkék vagyunk arra, hogy megtanultunk harcolni a kapitalizmus ellen. Hiszen mit tudtunk erről, mi, akik a szocializmusban nőttünk fel? De megtanultunk kitelepülni az utcákra, az embereket megszólítani a piacokon, ajánlásokat gyűjteni a választásokon. Eljutottunk oda, hogy az idén már szinte minden időközi választáson indultunk, és magabiztosan hirdettük pártunk szavát.

Büszkék vagyunk arra, hogy megvédtük a pártot. Nem feküdtünk le a tőkéseknek, nem kötöttünk szövetséget egyetlen tőkés erővel sem, nem adtuk el a pártot sem idehaza, sem külföldön.

Büszkék vagyunk arra, hogy a párt él. Mindig jönnek újak, megjelennek fiatalok. Mintegy hatvanan léptek be az idén is a pártba. Kevés? Talán igen, de ne felejtsük: a Munkáspártba belépni életre szóló vállalás, lemondás sok mindenről, néha még kockázat is. De így is akadnak, akik velünk jönnek, biztosítva a jövőnket.

Büszkék vagyunk arra, hogy megőriztük a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom legszebb hagyományait. Az idén már csak mi voltunk fel május elsején, de mi felvonultunk, és mindig fel fogunk vonulni. Jövőre megünnepeljük a Nagy Október századik évfordulóját, hiszen az első szocialista forradalom a mi világunkat is megváltoztatta. 2019-ben megünnepeljük a Tanácsköztársaság centenáriumát.  Az első magyar munkás-parasztállamra fogunk emlékezni, amely nemcsak munkásnak és parasztnak adott sok jót, de a nemzet egészének is. Se előtte, se utána senki sem szerzett vissza önerőből magyar földeket.

Büszkék vagyunk arra, hogy minden évben elmegyünk Kádár János sírjához. A szocializmus többet adott a magyar népnek negyven év alatt mint bármelyik más rendszer előtte vagy utána.

Büszkék vagyunk arra, hogy a régi hagyományok mellé újakat teremtettünk. A vörös inget büszkén viseljük, ünnepeljük a párt születésnapját, december 17-et. A dolgozók vörös lobogója mellett ott lobog a nemzeti zászló is. Trianon nekünk is fáj, a külföldön élő magyarok sorsa, autonóm létezése nekünk is fontos, a magyar nép függetlensége mellett mi is kiállunk. Ezért vagyunk baloldali és nemzeti párt.

Büszkék vagyunk arra, hogy tanuló párt lettünk. Nem rettentünk meg az internettől, hanem a politikai harc szolgálatába állítottuk. Nem félünk az ismeretlentől, a szokatlantól. Megtanuljuk az okostelefonok használatát, megtanuljuk, hogy lehet az emberek lakásába bejutni a korszerű technika segítségével. Tanulás, tudás, kreativitás nélkül nem tudjuk a tőkéseket legyőzni.

Büszkék vagyunk arra, hogy a kapitalizmus mai válsága közepette, amikor hagyományos nagy tőkés pártok meginognak, tanácstalanok, képtelenek értelmes megoldásokat találni, nekünk van elképzelésünk a megoldásról, víziónk a jövőről. A kapitalizmust, a tőkéseket rá kell kényszeríteni, hogy többet adjanak a tömegeknek! Legyenek reformok, amelyek megkönnyítik, szabadabbá teszik az emberek életét! De tudjuk, hogy a legbőkezűbb tőkés sem mond le a profitjáról, a legszélesebb reform sem változtatja meg a kapitalizmus lényegét. A hatalom azé, akié a pénz. Akinek pénze van, kizsákmányolhatja azt, akinek nincs.

A mi válaszunk ezért az új közösségi társadalom, a modern szocializmus. Az a társadalom, ahol nem a pénz dönt, hanem az emberek érdekei. Ahol a tudás nagyobb érték, mint a vagyon. Ahol a környezet megvédése fontosabb, mint egyesek gazdagodása. Ahol az európai népek sorsát nem gazdag bürokraták döntik el Brüsszelből, hanem maguk Európa népei.

Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Munkáspárt tagjai vagyunk. Tudjuk, hogy sokat teszünk, de még nem eleget. Tudjuk, hogy a munka minden nap nehezebb lesz. De tudjuk, hogy jó irányba haladunk. Erre megy a munkásmozgalom sok más pártja is. Hasonlóan gondolkodunk és hasonlóan cselekszünk.

Most, a tőkés válság közepette azt is tudjuk, hogy a kapitalizmus épülete bármikor megrendülhet. Az erőfitogtatásból és hadgyakorlatokból bármikor háború is lehet. Az európai ház falai bedőlhetnek. A menekültek újabb tömegei rászabadulhatnak a tőkés Európára. Nem tudjuk, mikor jön a pillanat, amikor az emberek nem akarnak többé kapitalizmust, de tudjuk, hogy be fog következni.

Ezért kell élnünk holnap is, holnap után is, ezért kell tanulnunk, ezért kell edződnünk, ezért kell készülnünk. A szikrából láng lesz!

Boldog születésnapot, Munkáspárt!