MUNKASPART.HU

A Munkáspárt hivatalos honlapja

  
  
  

Miért van az?

Egy szabályt ismerünk:

A Munkáspárt programja

Fogjunk össze a jövőnkért

Támogatni kívánom anyagilag a Munkáspártot

Megjelent A Szabadság legújabb száma: Megjelent A Szabadság legújabb száma:

Levelezésem

PayPal adomány

Hírlevélre feliratkozás

Csatlakozz infólistánkhoz, ahol minden fontos információról értesülhetsz.

HÍRLEVÉLRE VALÓ FELIRATKOZÁSHOZ
Ide írd az e-mail címed:


Írja be az alábbi képen látható biztonsági kódot:

A Nyugat legyőzhetné a terroristákat, ha akarná

Bashar al-Assad

Szíria számára továbbra is a terrorizmus jelenti az első számú problémát, az Iszlám Állammal és az an-Núszra Fronttal nincs miről tárgyalni, a háború célja csak e szervezetek megsemmisítése lehet, s ebben Damaszkusz mindenekelőtt Iránnal és Oroszországgal tud együttműködni - jelentette ki Bassár el-Aszad szíriai elnök az orosz médiának adott közölt interjújában.

Aszad elnök az interjújában Szíriának a Nyugat által szított terrorizmus ellen vívott háborújaként jellemezte a négy éve tartó véres konfliktust, s mint mondta, számos más probléma, köztük a menekültválság is a terrorizmus megerősödésében gyökerezik. Hangsúlyozta, a szíriai hatóságok készek párbeszédet folytatni más politikai erőkkel, amennyiben az elősegíti a terrorista fenyegetés csökkentését és az ország stabilizálását - ahogy azt megtették „egyes fegyveres csoportokkal is bizonyos problémás körzetekben”. „Más helyeken a harcosok beolvadtak a szíriai hadsereg soraiba” - mondta. Ugyanakkor kifejtette, hogy az Iszlám Állam és az an-Núszra Front „a Nyugat által mérgező ideológiák terjesztésére létrehozott politikai szervezetek harmadik hullámát képezik”, az első két hullámot jelentő Muzulmán Testvériség és az al-Kaida után.
A Nyugatnak a szélsőségesek megerősödésében játszott szerepe kapcsán a szíriai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei, ha akarnák, meg tudnák semmisíteni az Iszlám Állam szervezetét. A jelenlegi helyzetben azonban kizárt - mondta -, hogy azok, akik támogatják a terrorizmust - „és éppen ezzel foglalatoskodnak most olyan országok, mint Törökország, Jordánia és Szaúd-Arábia” -, egyúttal háborút is vívjanak ellene. Aszad elnök elképesztőnek nevezte, hogy bár lényegében ugyanazon ellenséggel állnak háborúban, s ugyanazokon a helyszíneken egyazon célpontokra mérnek csapásokat, Szíria és az Egyesült Államok kormányai és fegyveres erői között semmiféle koordináció és kapcsolat nincsen. „Természetes - fűzte hozzá -, hogy a baráti országokkal működünk együtt, mindenekelőtt Oroszországgal és Iránnal, valamint Irakkal, amely ugyanúgy, mint mi, a terrorizmussal vív harcot. Ami a többi országot illeti, nyitottak vagyunk az együttműködésre bármelyikükkel, amennyiben komoly az elhatározásuk, hogy harcoljanak a terrorizmussal szemben” - jelentette ki. Aszad elnök méltatta azt a közvetítő szerepet, amelyet Moszkva tölt be a szemben álló szíriai felek között. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy reális eredményeket politikai téren csak a terroristák felett aratott győzelem után lehet elérni.
Az államfő leszögezte, hogy csak akkor távozik a hatalomból, ha a szíriai nép úgy akarja, és semmiképpen sem mond le a Nyugat nyomására. „Ami az elnököt illeti, ő a nép hozzájárulásával, választások útján kerül hatalomra, és ha távozik, akkor teszi, ha azt a nép követeli, nem pedig az Egyesült Államok, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy a genfi konferencia ítélete alapján” mondta a szíriai elnök az orosz sajtó képviselői előtt.

A migránsok ötöde szíriai

Az előző negyedévhez képest 15 százalékkal, éves összevetésben pedig 85 százalékkal nőtt a menedékkérők száma az idei második negyedévben az Európai Unió tagállamaiban - közölte múlt pénteken az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az április elejétől június végéig terjedő időszakban 213 200-an kértek menedéket az Európai Unió tagállamaiban. Az első negyedévhez képes ez 15 százalékos növekedést jelent, 2014 azonos időszakához viszonyítva viszont 85 százalékkal többen kértek ebben a periódusban menedékjogot az unió országaiban. A menekültstátusért folyamodók nagyjából harmada Szíriából és Afganisztánból érkezett. Az összes uniós menedékkérelem 38 százalékát egy tagállamban, Németországban nyújtották be. Ezen a listán Magyarország a második, ahova 32 700 menedékkérelem érkezett. A tagállamok népességéhez viszonyítva viszont a magyar hatóságok kapták a legtöbb kérelmet; egymillió lakosra 2015 második negyedében 3317 menedékkérő jutott. Németország ebben a rangsorban csak a negyedik az egymillió németre jutó 977 menedékkérelemmel, és e rangsorban Svédország és Ausztria is megelőzi. Egymillió svéd lakosra 1467, ugyanennyi osztrákra pedig 2026 menedékérő jutott. Ausztria ezzel második Magyarország mögött a listán, úgy, hogy egymillió lakosra Magyarországon több mint másfélszer annyi menedékkérelem jutott, ami egyébként az uniós átlag nagyjából nyolcszorosának felel meg.