A rendszerváltás után az volt a cél, hogy 20 éven belül a bérek érjék el a nyugat-európai színvonalat, de az első 20 évben csak még jobban lemaradt az ország, ezért úgy fogalmazott: ideje lépéseket tenni a felzárkózásért. (http://www.napi.hu)

A bér a kapitalizmusban mindig a tőkés és a dolgozó közötti erőviszonyt fejezi ki. Az elmúlt negyedszázadban a tőkés azt csinált a dolgozóval, amit akart. A születő magyar tőke abban volt érdekelt, hogy a munkást, a dolgozót a lehető legalacsonyabb béren foglalkoztassa. Mivel óriási volt a munkanélküliség, a dolgozók többsége alacsony béren is elvállalta a munkát. A dolgozók Kelet-Európában, így Magyarországon is kezdenek rájönni, hogy a magasabb béreket ki kell harcolni. Tüntetésekkel, sztrájkokkal kell rákényszeríteni a tőkéseket, hogy többet adjanak a dolgozónak. A kormányokat pedig arra kell kényszeríteni, hogy emeljék a minimálbéreket, hozzanak olyan törvényeket, amelyek védik a dolgozókat. Nekünk meg kell mondani a dolgozónak, hogy a nagy ígéretekkel 27 éve becsapták, s ne higgyenek újra a tőkéseknek!