Az 1956-tól 1989-ig tartó Kádár-korszakban a Balaton igazi fénykorát élte, és ahogy az a régi fotókon is látszik, az emberek minden percét kiélvezték az ottlétüknek. A vidámsághoz nem kellett semmi más, csak strandidő, egy jó társaság, és persze egy kis lángos. (http://femina.hu)

A döntő az volt, hogy meg tudtuk fizetni. 1970-ig az árak gyakorlatilag stabilak voltak. És utána is csak kis mértékben emelkedtek. Ma sokan nem tudják megfizetni a Balatont.

A 70-es években 3 forint volt egy liter benzin. Egy forint harminc fillér volt egy lángos. Kétfogásos ebédért az üzemi étkezdékben 8 forintot kértek. Három perces telefonálás sokáig 60 fillér volt (ma már nincs is fillér), majd 1 forint. 40 ezerbe került egy Trabant gépkocsi. 2 forintér lehetett moziba menni, az ifjúsági és nyugdíjas bérlettel még olcsóbban. 40 fillér volt egy zsemle, vagy kifli. 4.20 egy doboz Fecske cigaretta. A villamosan a vonaljegy 1 forint volt, az autóbuszon 1.50.