Munkáspárt programjai

A Magyar Munkáspárt 2019-es európai parlamenti választási programja

Fogjunk össze a jövőnkért

Támogatni kívánom anyagilag a Munkáspártot

Megjelent A Szabadság legújabb száma: Megjelent A Szabadság legújabb száma:

PayPal adomány

Levelezésem

Hírlevélre feliratkozás

Csatlakozz infólistánkhoz, ahol minden fontos információról értesülhetsz.

HÍRLEVÉLRE VALÓ FELIRATKOZÁSHOZ
Ide írd az e-mail címed:

Adjanak esélyt a Munkáspártnak!

Nyugodjanak meg, kedves olvasóim, május 26-án nem lesz hurrikán, amely elsodorná az európai ház falait. Nem mondom, erős szelek fújnak manapság, keletről, nyugatról egyaránt. Lesz egy kis ajtócsapkodás, betörik néhány ablak, de az Európai Unió, az európai pénzvilágnak ez a nagy múltú építménye megmarad.

Nem kell elköltözni sem az európai házból, bár úgy tűnik, hogy a britek tényleg nem akarnak egy fedél alatt lakni a többiekkel. De végül is a britek mindig is különcök voltak.  De néhányan meg vágynak az unióba. Bár sok évszázados történelmük alapján a balkániak tudhatnák, hogy a függetlenség a legjobb út. Ahhoz meg nem kéne lefeküdni se a császárnak, se a szultánnak, ahogyan régen mondták.

A visegrádi négyek kormányai panaszkodnak, hogy bizony már szűkösek azok a szobák, amelyeket a nyugati házmesterek pár éve kiutaltak nekik. Elmenni ők sem akarnak, inkább kelletik magukat, mert jól tudják, hogy nyugat nem szeretne családi bonyodalmakat erre felé sem. Képzeljék csak el! Mi lenne a stabilitással, ha a visegrádi országok elégedetlen lakosai végre felébrednének és kimennének az utcára?

Vagy mondjuk, ki akarná, hogy a szomszédok beleszóljanak a ház ügyeibe? Mondjuk, elzárják a gázvezeték főcsapját, isten őrizz!

A szomszédok pedig itt vannak, a közeli oroszok is, de bizony a távoli kínaiak is. A környéken már vettek maguknak egy csomó telket. Sőt már a mi házunkban is fölvállaltak egy pár munkát. Mondjuk, építenek végre egy normális vasutat Belgrád és Budapest között, sőt talán megvalósulhat ezeréves álmunk, s gyorsvasút kötheti össze Pest belvárosát a Liszt Ferenc repülőtérrel. A kínaiakra hasonlítunk abban, hogy mindketten álmodunk. A picinyke különbség az, hogy ők felébrednek és megvalósítják az álmot.

Szóval, május 26-án nem változik meg a világ. De tudják mit, egy picit mégis változtathatunk rajta. Milyen jó lenne például, ha az Európai Unió, mondjuk, azzal foglalkozna, ami nekünk, embereknek fontos. Milyen jó lett volna, ha az unió vezetői nem engedik, hogy a nyugati bankok a devizahitelekkel átverjék a magyar emberek százezreit. De engedték, engedhették, mert senki sem szólt ellene. Ha a Munkáspárt ott lett volna, biztosan nem hagytuk volna annyiban.

Vagy itt van például a következő időszak költségvetése. Mire adjon az EU pénzt? A migrációt ösztönző civilszervezetek támogatására, vagy mondjuk kórházak, iskolák építésére? Melyikre van szükségünk, nekünk, embereknek? Ha mi ott leszünk az EP-ben, tudni fogjuk a jó választ.

Május 26-án szólhatunk az ellen, hogy a bankok uralják el az egész életünket. A bankoknak kell az egységes európai állam, ahol semmi sem akadályozza az uralmukat. Nekünk meg szabadság kell, fizikai és szellemi levegő, és ebből egyelőre több van a nemzetállamokban. Úgyhogy a Munkáspárt a nemzetek, a magyar nemzet mellett van. Ha nem megyünk el szavazni, akarva-akaratlanul a bankok uralmát segítjük.

Május 26-án óhatatlanul véleményt mondunk a migrációról is. Nem azért, mert mi akarjuk, az európai politikai kényszerítette ránk. Beszéljünk világosan! A migráns is utazik, a menekült is, de mégsem egyformák. Akit üldöznek a hazájában, az menekült. Segítsünk rajtuk! Aki át akar települni egy másik országba, mert ott jobb az élet, több a fizetés, az migráns. Őket sem kell elzavarni, de törvényesen és értelmesen szabályozni kell a mozgásukat. Itt nem lehetnek általánosan kötelező szabályok. A mi szobáink erre, kelet felé kisebbek, mint a nyugatiak. Amit ők meg tudnak tenni, azt nem biztos, hogy mi is meg tudnák tenni. Ne erőltessük! A Munkáspárt ezért ellenzi az EU migrációs politikáját. Szeretnénk ellene szavazni, de ehhez is az kell, hogy előbb Önök, kedves olvasók, ránk szavazzanak és bejuttassanak az Európai Parlamentbe.

Nem értem az EU vezetőit. Napóleon nem tudta meghódítani Oroszországot, Hitler sem. Miért pont nekik sikerülne? Nyilván tudják, hogy ez nem fog menni, mégis két kézzel szavazzák meg a szankciókat Oroszország ellen. Belemennek abba is, hogy az amerikai hadsereg kényére-kedvére utazhasson le és föl Európában. Ezt hívják az európai zsargonban katonai Schengennek.

Kellene egy párt az Európai Parlamentben, amely felemelné a kezét: álljon meg a menet, uraim! Ne akarjuk bekebelezni Ukrajnát, Belaruszt, Moldáviát! Mi békét és együttműködést akarunk Oroszországgal! Az emberek, a népek békében akarnak élni, nem háborúzni. Ha ránk szavaznak május 26-án, lesz ilyen párt, a Munkáspárt!

Szóval, ráfér egy kis tatarozás az európai házra. Ettől még nem lesz olyan, mint amilyet mi szeretnénk, de egy kicsit komfortosabbá, békésebbé tehetjük. De ehhez kell a Munkáspárt is!

Ne ingadozzanak, ne kutassanak tovább egy baloldali, nemzeti, ellenzéki párt után! Itt van, ez a Munkáspárt! Adjanak esélyt a Munkáspártnak! Higgyék el, Önök járnak jól!

Thürmer Gyula