Fogjunk össze a jövőnkért

Támogatni kívánom anyagilag a Munkáspártot

Megjelent A Szabadság legújabb száma: Megjelent A Szabadság legújabb száma:

PayPal adomány

Levelezésem

Munkáspárt programjai

A Magyar Munkáspárt programja

Miért van az?

Egy szabályt ismerünk:

Hírlevélre feliratkozás

Csatlakozz infólistánkhoz, ahol minden fontos információról értesülhetsz.

HÍRLEVÉLRE VALÓ FELIRATKOZÁSHOZ
Ide írd az e-mail címed:

Nem mind arany, ami fénylik, avagy mit is követel az ellenzék

Bíróság előtt a Munkáspárt

Az elmúlt napokban a parlamenti ellenzéki pártok rátelepedtek a szakszervezetek tiltakozó akcióira, és a „rabszolgatörvény” témája mellé hozzácsatolták a saját követeléseiket. Ezzel megnehezítették a szakszervezetek harcát. A „rabszolgatörvény” visszavonásával sok ember egyetért, még olyanok is, akik a kormánypártokra szavaztak.  De az olyan nyilvánvaló politikai témák, mint a „független bíróságok”, az Európai Ügyészség vagy éppenséggel a „független közmédia” már megosztják az embereket, s ami a legrosszabb, félrevihetik a szakszervezetek harcát.

A Munkáspárt álláspontja világos

1. A rabszolgatörvény rossz törvény, vissza kell vonni! Ezt követeli a Munkáspárt is.

2. A szakszervezetek további követelésekkel (minimálbér, nyugdíj stb.) mennek a tüntetésre. Ezek jogosak, a dolgozók konkrét érdekeit érintik. A Munkáspárt ezt is támogatja.

3. Az ellenzéki pártok követelései (európai ügyészség, független média stb.) nem szociális követelések, nem a dolgozókat közvetlenül érintő ügyek. Félreviszik és megnehezítik a szakszervezetek harcát. A Munkáspárt ezeket nem támogatja.

„Független bíróságok”

Lehet egy bíróság mindentől független? Nem, nem lehet! A bíróság függ a fennálló társadalmi rendszertől. A bíróság is, az ügyészség is, és az egész jogrendszer a társadalom felépítményének része. A mi esetünkben a tőkés Magyarország felépítményének része. A jog feladata, hogy védje a tőkés társadalmat, amelynek lényege az, hogy a gyárak, a bankok magántulajdonban vannak, a gazdaságot a piac irányítja, a parlamentben a döntéseket a tőkésosztály képviselői a saját érdekükben hozzák. A jog védi a tőkés rendszert azokkal szemben, akik meg akarják változtatni a kapitalizmust.  Ezért tiltották be a vörös csillagot. Ezért nem lehet a pártunk neve kommunista.  Ezért kell 5 százalékos bejutási küszöb a parlamentbe. Ezért akadályozták meg tavaly az 1 százalékos törvénnyel, hogy a Munkáspárt felhasználhassa a neki járó pénzt a választási kampányra. A bíróság nem független a politikától sem. A törvényeket politikusok, pártok hozzák a parlamentben. A bírókat politikus, a pártok által választott köztársasági elnök nevezi ki. A bírók fizetéséről közvetve-közvetlenül szintén politikusok döntenek. A bírók Magyarországon nem lehetnek tagjai pártoknak. De minden bírónak lehet saját világnézete. A bírókat kinevező hatalmi szervek pedig nyilvánvalóan olyan embereket választanak, akik gondolkodása hasonló, és természetesen jogász. A parlamenti ellenzék azt sugallja, hogy ma a kormány közvetlenül ad utasításokat bírósági ítéletekre. Ezt senki nem tudja bizonyítani, és ebben a formában nem is igaz. Mit lehet tapasztalni? Vannak kísérletek arra, hogy a hatalom bíróságok útján számoljon le politikai ellenfeleivel. 2006-ban ilyen volt a Munkáspárt vezetői ellen folytatott per. Ha a párt vezetőit elítélik, akkor akár börtönbe is kerülhettek volna. Elgondolni is rossz, hogy mi lett volna a párttal. De nem csukták le a párt vezetőit, mert a létező jogi keretek között nem lehetett a politikai szándékot érvényesíteni. 2015-ben Biszku Béla, a kádári MSZMP egyik egykori vezetője ellen indítottak pert 1956-os cselekmények vádjával. A politikai cél nyilvánvaló volt: demonstratíve leszámolni a kommunista múlttal, és politikailag fenyegetni azokat, akik ma szocializmusról gondolkodnak. Biszkut nem tudták börtönbe zárni, mert a létező jogi keretek között nem volt lehetséges. 2011-ben az ügyészség a Gyurcsány-kormány idején történtek miatt kémkedés és más bűncselekmények miatt vádat emelt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen. 2015 őszén a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat. Meghurcolták őket, kizárták őket a politikai életből, de nem tudták elítélni, akármilyen erős politikai szándék is volt. A parlamenti ellenzék azt fájlalja, hogy a különböző jogi tisztségekre nem az ő embereik kerülnek.

Mi a Munkáspárt álláspontja?

Tőkés rendszerben a bírósági rendszer is a tőke érdekeit képviseli. Ez független attól, hogy konzervatív tőkés vagy liberális tőkés kormány van hatalmon. Ebben a rendszerben a dolgozó kiszolgáltatott és a valóságban nem tudja a formálisan létező jogait érvényesíteni. Mi olyan rendszert akarunk, ahol a törvényeket a dolgozó emberek képviselői a dolgozó emberek érdekében hozzák, a bírókat pedig a dolgozó nép választja.

Szilvásy-per

Az Európai Ügyészség megvéd a korrupciótól?

A parlamenti ellenzék követelése az is, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Az Európai Ügyészség feladata az EU költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, úgy, mint az EU pénzügyi alapjait érintő 10 000 eurót meghaladó csalások, vagy a határokon átnyúló ÁFA-csalások kapcsolatos nyomozás és vádemelés. A szervezethez a 28 EU-állam közül Nagy-Britannia, Írország, Svédország, Dánia, Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott. A magyar és lengyel kormány küzdelme az EU jelenlegi politikájával szemben jól ismert. Az EU vezető országai olyan EU-t akarnak, ahol egyre több kérdésben az EU vezető szervei döntenek és nem a nemzeti kormányok. A vezető magyar és lengyel politikai erők viszont úgy vélik, hogy erős EU csak akkor lesz, ha az erős nemzetállamokból áll. A magyar parlamenti ellenzék nemzetek feletti „Európai Egyesült Államokat” akar, ahol a bankok, a pénzügyi tőke korlátlanul diktálhatna. Velünk pedig azt próbálják elhitetni, hogy megszűnik a korrupció, ha csatlakozunk az Európai Ügyészséghez.

Mi a Munkáspárt álláspontja?

A korrupció a tőkés rendszer velejárója. Olyan népi-dolgozói ellenőrzésre van szükség, amely független a kormányoktól. Az EU intézményei is tőkés intézmények, nem fogják és nem is tudják felszámolni a korrupciót. A Munkáspárt nem akar Európai Egyesült Államokat. Egy ilyen szervezet európai méretekben nyomná el a dolgozókat, és felszámolná a nemzeti függetlenséget. Európa jövőjét mi a népek, a dolgozók demokratikus együttműködésében látjuk. Ezért nemet mondunk az Európai Ügyészségre és nem támogatunk semmilyen népszavazási aláírásgyűjtést.

Mi fán terem „független közmédia”?

A közmédia az a média (televízió, újság, internet stb.), amit állami pénzből tartanak el. A rendszerváltás után a konzervatív és liberális erők abból indultak ki, hogy váltógazdálkodás lesz, azaz, hol az egyik, hol a másik tőkéscsoport fog irányítani. Egy dologban közöttük egyetértés volt: a szocializmus visszatérését meg kell akadályozni. Éppen ezért a hatalmat úgy kell gyakorolni, hogy az egymást váltogató tőkés kormányok ne semmisítsék meg a másik csoportot, mert az az egész tőkés rendszer létét veszélyeztetné. Ezért állapodtak meg arról, hogy a hatalom alapvető törvényeit, beleértve a médiához való jutást szabályozó médiatörvényt kétharmados többséggel hozzák meg. Azaz a kormánypárt nem tud az ellenzék nélkül dönteni. A média terén ez azt jelentette, hogy szabályozták, kinek mennyi idő és hely jut a közmédiában. Egymás figyelésére bizottságot hoztak létre, és ha valaki megsértette, a kezére csaptak. Ez a rendszer addig működött, amíg a konzervatív és liberális csoportok között viszonylagos erőegyensúly volt. 2010-ben az erőegyensúly megszűnt, mivel a Fidesz-KDNP kétharmaddal nyert. Innen tovább a Fidesz felmondta a korábbi megállapodást, mondván, hogy övé a többség, ő is dönt.  Ennek jegyében összevonták a média intézményeit (MTI, MTV, Magyar Rádió, Duna stb.). Azokba a jelenlegi kormány embereit tették és a kormány eszmei-politikai irányvonalát érvényesítik. A parlamenti ellenzék ezt fájlalja. Beleszólást akar a közmédiába, azaz a hatalomba. Ezért megy az utcára.

Mi a Munkáspárt álláspontja?

A sajtószabadság a Munkáspárt számára 1990-ben, a rendszerváltással megszűnt. Akár konzervatív kormány van, akár liberális, a szocialista eszméket, a Munkáspártot nem engedik a médiába. A liberális erők csak önmaguknak akarnak hozzáférést a közmédiához, nem a Munkáspártnak, nem a dolgozó tömegeknek. A Munkáspártot az általuk ellenőrzött médiába (ATV, Klubrádió, Népszava stb.) sem engedik be. Nem támogatjuk a liberálisok követeléseit, mert azok nem rólunk szólnak. Ez a tőkésosztály csoportjainak egymás közötti küzdelme.