Munkáspárt programjai

A Magyar Munkáspárt 2019-es európai parlamenti választási programja

Fogjunk össze a jövőnkért

Támogatni kívánom anyagilag a Munkáspártot

Megjelent A Szabadság legújabb száma: Megjelent A Szabadság legújabb száma:

PayPal adomány

Levelezésem

Hírlevélre feliratkozás

Csatlakozz infólistánkhoz, ahol minden fontos információról értesülhetsz.

HÍRLEVÉLRE VALÓ FELIRATKOZÁSHOZ
Ide írd az e-mail címed:

A kapitalizmus megmentésére nincs csodafegyver

A kapitalizmus megmentésére nincs csodafegyver

Németország vezetői keresik a csodafegyvert. A Merkel-kormány szigorúbb fellépést ígér a bevándorlókkal szemben, miután a német rendőrség képtelen volt megvédeni német nőket a bevándorlók erőszakától. Köln város rendőrkapitánya belebukott, és sokak szerint Merkel kancellárságában is eljött a vég kezdete.

És hogy még több dolgon törhessük a fejünket, a múlt hét végén a német könyvesboltokban megjelent Hitler könyve, a Mein Kampf. Jó, jó, ez kritikai kiadás, az eredeti kötethez egy újabb kötetet fűztek megjegyzésekből, nem is gót betűkkel nyomtatták és még egy valamire való horogkereszt sincs rajta, de a tény tény marad: 1945 után először hivatalos kiadásban olvashatjuk a Führer gondolatait. Berlinben 60,70 euróért lehetett kapni, egészen addig, amíg el nem kapkodták mindjárt az első napon.

Merkel meg próbálja kihasználni Hollande és általában a francia tőkésosztály szorult helyzetét, és német-francia közös akaratként keresztülverni azt, amit valójában Németország akar. A világhatalmi státusz is lehet csodafegyver, ezért repülőket küldtek Szíria fölé, katonai kalandba másztak bele, amitől évtizedeken át tartózkodtak. Közben meghirdették Németország teljes digitalizálását, nagysebességű internetet mindenkinek, és persze békét, szabadságot, jólétet. Deutschland kann das, azaz Németország képes erre, hirdeti a kormányprogram. Nos, a német polgár egyre kevésbé hiszi el, hogy van csodafegyver.

De nem hiszi el Európa többi része sem. Az Európai Uniót annak idején azért hozták létre, hogy szabályozottá tegyék a német és a francia tőke vetekedését, ami a 20. században két világháborúhoz vezetett. Maga a háború nem zavarta volna őket, de az viszont igen, hogy a két háború nyomán két komoly vetélytársat kaptak. Nyugaton az USA-t, amely minden európai katona halálával gazdagabb lett, keleten pedig a Szovjetuniót, a szocialista rendszert, amely halálos kihívást jelentett a magántőke, a pénz uralmára épülő rendszerekkel szemben.

Az EU azt ígérte Európa kisebb országainak, hogy mindkét veszedelemtől megvédi őket. A kisebb országok ezt elhitték, és apránként majd minden állam csatlakozott. A kicsiknek nem tűnt fel, hogy a német-francia duó semmi mást nem csinál, mint azt, hogy újabb és újabb országok felvételével újabb és újabb piacokat szerez, és ezzel vezeti le a gondjait.

Illetve lehet, hogy feltűnt, de elfogadták. A németek és az EU nélkül az olasz, a francia, az osztrák parlamentben ma is lennének kommunisták, mint a háború után. A német tőke nélkül sehol Kelet-Európában nem lett volna rendszerváltás, a nemzeti tőkésosztályok sehol sem kaptak volna EU-s menlevelet saját népük kirablásához.

Európa kis országainak azonban elegük van a német-francia uralomból, és nincs ínyükre az sem, hogy a duót Németország, azaz a német tőke egyeduralma váltsa fel.

A 2008 utáni gazdasági válság megrázta Európát. Eleinte mindenki egyetértett azzal, hogy a válságot át kell hárítani a dolgozó tömegekre. A recept a történelemben számtalanszor bevált, miért ne válna be most? Csakhogy a görög dolgozók, majd a portugálok osztályharcos fellépései megmutatták Európa tőkés köreinek, hogy a szocializmus eszméje nem tűnt el, és nagyon is reális lehetőség.

A menekültválság jó nagy cseppet tett a pohárba. Hogy az utolsót-e, azt nem tudhatjuk, de nagyot az biztos. Az EU, a németek vezette EU nem képes már a határokat sem megvédeni? Arabok, négerek, meg ki tudja, ki mindenki árasztja el az európai utcákat?

Kelet-Európa viszonylag fiatal tőkés rendszereit szinte pánik fogta el. Vége lehet a kapitalizmusnak, ami olyan jól jövedelmezett nekik 26 éven át? Szigorúbb európai integráció jön, ahol a nagyok még többet vesznek el a kis nemzeti tőkés csoportoktól? Netán az EU megköti az USA és az EU partnerségi szerződését, ami egyfajta kiegyezést jelentene a legnagyobb amerikai és a legnagyobb európai cégek között? Ha igen, akkor mi lesz ebben jó a kicsiknek?

Keleten is megindult a csodafegyver keresése a kapitalizmus megmentésére. Nemzeti megoldás, nemzeti önállóság, nemzeti kormány, nemzeti parlament, nemzeti kapitalizmus! Ez a megoldás, ez a csodafegyver? Az amerikai és az európai nagytőke – fanyalogva és időnként igen ellenségesen – de engedte Orbán Viktornak, hogy rálépjen erre az útra. Most Lengyelország lép ugyanerre az útra.

A rómaiak egykor úgy akarták összetartani a birodalmat, hogy Róma több jogot adott a keleti tartományoknak. Nem jött be. Most az EU „keleti tartományai” követelnek maguknak több jogot. Ügyesen teszik, felismerték, hogy a brit tőke át akarja írni az EU szabályait, és most egy pillanatra Nagy Britannia és a négy visegrádi ország érdekei egybeesnek.

Az európai tőkések keresik a csodafegyvert a tőkés Európa megmentésére. Az európai kapitalizmus válságát azonban maga a tőke, a tőke pénzéhsége idézte elő. Ezért van menekültügy, ezért van háborús veszély, ezért költünk keveset az oktatásra, az egészségügyre, vagyis az emberre. Európát csak az európai alkotó ember, a dolgozó ember teheti ismét naggyá, de ehhez fel kell szabadítani a pénz, a tőke uralma alól. Ez a mi utunk.

Thürmer Gyula