1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP). Történelmi tette az 1919-es Tanácsköztársaság. A Tanácsköztársaság megszervezése, a tőkés ellenállás leküzdése páratlan teljesítmény volt. De a Tanácsköztársaság nemzeti feladatot is ellátott, hiszen szervezte a nemzet védekezését a román és cseh agresszorokkal szemben. Érthető, hogy a mai tőkés politika elutasítja a Tanácsköztársaságot, mint azt az államot, amely elvette a tőkésektől a gyárakat és a hatalmat. De a nemzet védelmét el kellene ismerni és méltó módon kezelni.

A Tanácsköztársaság KMP-s vezetői sok mindent nem tudtak, de honnan is tudhatták volna. Sok mindenben tévedtek. Sok mindenben hibát követtek el.  A Tanácsköztársaság fennmaradása azonban nem rajtuk múlott. Az első magyar munkás-parasztállamot a nemzetközi és magyar tőkés erők leverték.

A KMP alapítóira emlékezünk. Egy pillanatra idézzük fel neveiket: Kun Béla, az első elnök, Hirossik János, Rabinovics József, Vántus Károly, az első titkárság tagjai, Chlepkó Ede, Fiedler Rezső, Jancsik Ferenc, Korvin Ottó, Nánássy György, László Jenő, Mikulik József, Pór Ernő, Rudas László, Seidler Ernő, Szántó Béla, Vágó Béla, Szamuely Tibor, az első KB tagjai.