Képeslapküldés

Képeslapküldés

Munkáspárt programjai

A Magyar Munkáspárt programja

Miért van az?

Egy szabályt ismerünk:

Fogjunk össze a jövőnkért

Támogatni kívánom anyagilag a Munkáspártot

Megjelent A Szabadság legújabb száma: Megjelent A Szabadság legújabb száma:

PayPal adomány

Levelezésem

Hírlevélre feliratkozás

Csatlakozz infólistánkhoz, ahol minden fontos információról értesülhetsz.

HÍRLEVÉLRE VALÓ FELIRATKOZÁSHOZ
Ide írd az e-mail címed:

A Magyar Munkáspárt Szervezeti Szabályzata:

PDF formátumért klikk ide!

A módosítást elfogadta a Magyar Munkáspárt 26. Kongresszusa, 2015. március 28., Budapesten.

A Magyar Munkáspárt
Szervezeti Szabályzata

A párt neve: Magyar Munkáspárt.
A párt rövidített neve: Munkáspárt.
Működési területe: Magyarország.
Országos központjának székhelye: Budapest.
Képviselője: a Munkáspárt Elnöke.

I.
A pártról, önmagunkról – a Munkáspárt céljai

1. A Munkáspárt marxista–leninista, kommunista párt. Magyar viszonyok között a tőkés kizsákmányolás, a kapitalista rend ellen harcoló párt. Programcélja a szocializmus, a társadalmi kizsákmányolás minden formájától mentes közösségi társadalom megteremtése.
2. A Munkáspárt a dolgozó emberek pártja. Alapvető feladatának tartja, hogy képviselje a saját munkájukból élők, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, valamint a családjukat munkájukból ellátó egyéni vállalkozók, mikro-, illetve kisvállalkozók körét, akik jövedelmüket létfenntartásra és nem tőkeképzésre fordítják, továbbá a szociálisan kiszolgáltatott társadalmi rétegek, a nyugdíjasok, a kapitalista rendszer áldozatainak érdekeit.
3. A Munkáspárt nemzeti párt. Őrzi és ápolja a magyar nemzet demokratikus, haladó hagyományait, köztük Dózsa, Táncsics, Petőfi forradalmiságát, a Tanácsköztársaság, az antifasiszta küzdelem, a Felszabadulás emlékét, magáénak vallja a magyar szocializmus történelmi értékeit. A nemzetközi tőke s az azt kiszolgáló hazai nagytőke érdekeivel szemben a magyar nemzeti érdekekért küzd.
4. A Munkáspárt internacionalista párt; Európában és másutt a világon együttműködésre törekszik minden párttal és mozgalommal, amelyek azonos vagy hasonló célokért küzdenek. A Munkáspárt a nemzetközi kommunista, forradalmi munkásmozgalom részének tekinti magát.
5. A párt jelszava: Világ proletárjai, egyesüljetek!
A párt zászlaja: a munkásmozgalom vörös zászlaja, benne a Munkáspárt felirattal.
A párt ünnepei: május 1., a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepe; november 24., a párt megalakulásának, december 17., a párt újjáalakításának napja.
A párt emblémája: munkásember kezében kalapáccsal, háttérben a Munkáspárt vörös színével, előtérben a Munkáspárt felirattal.
A párt lapja: „A Szabadság” újság.
A párt kitüntetése: A Munkáspártban a kimagasló teljesítmények megbecsülésére és elismerésére az alábbi kitüntetések és oklevelek szolgálnak:
a.) a Munkáspárt Aranyjelvénye „rubinttal ékesítve”
b.) Munkáspárt Aranyjelvénye.
c.) a Munkáspárt Vörös Lobogója jelvény.
d.) a „Hűség a dolgozó néphez, hűség a párthoz” Oklevél.
e.) a „A Munkáspárt győzelméért” Oklevél.
Az adományozás rendjét a Központi Bizottság határozza meg.6.    A párt Magyarország törvényeinek tiszteletben tartásával működik.
7. A Munkáspárt nyitott minden haladó és humanista érték befogadására, az eltérő nézeteket vallókkal a párbeszédre, elutasít minden szélsőséges nézetet.

II.
A Magyar Munkáspárt tagja, a tagfelvétel

1. A Munkáspárt tagja lehet minden magyar állampolgár, aki betöltötte 16. életévét, s a párt valamely szervezete a tagjainak sorába előzetesen felvette, és a párt Országos Elnöksége a felvételt jóváhagyta.
2. A Munkáspárt mint tudatos, szervezett, önkéntes politikai közösség azt hívja és veszi fel tagjai sorába, aki vállalja a tagsági viszony alapvető hármas követelményét:
a) Elfogadja a párt programját, kommunista céljait, demokratikusan kialakított többségi politikáját.
b) Megvalósításáért erejéhez mérten konkrét munkát végez a párt egy szervezetében.
c) Rendszeresen fizeti a tagdíjat, lehetősége szerint anyagilag támogatja „A Szabadság” hetilap megjelenését.
3. A Munkáspárt tagja nem lehet tagja más pártnak vagy a Munkáspárt céljaival és politikájával szembenálló politikai szerveződésnek (kettős párttagság tilalma). A passzív vallásos világnézet nem kizáró oka a párttagságnak.
4. Új tag felvételéhez a jelentkező írásbeli kérelme és egy legalább egyéves tagsági viszonnyal rendelkező párttag taggyűlésen tett ajánlása szükséges. Személyes ajánló hiányában az adott pártszervezet vezetősége is jogosult tagfelvételt ajánlás jelleggel kezdeményezni. A pártba belépni szándékozó a lakhelye szerinti, ha ilyen nincs, a lakhelyéhez legközelebbi pártszervezetnél, illetve a párt országos elnökségénél kérheti felvételét. A tagfelvételről a pártszervezet taggyűlése állást foglal, Központi Ellenőrző Bizottság (KEB) előzetes véleménye alapján a párt Országos Elnöksége dönt.
A párt Országos Elnöksége ajánlási folyamat nélkül is jogosult tagfelvételt realizálni.
A tagságra szóba jöhető vagy jelentkezett személyekkel egyéni segítő munkát kell folytatni. A pártépítés, a párttaggá nevelés fontos pártmegbízatás. Az ajánlók felelősek véleményükért. A párt új tagjait fel kell készíteni, meg kell ismertetni őket mindenekelőtt a marxizmus–leninizmus alapjaival, a Munkáspárt politikai küzdelmének tapasztalataival, a nemzetközi kommunista pártmozgalom mai harcaival, valamint a párt Szervezeti Szabályzatával.
Olyan személyt, aki korábban más párt tagja volt, csak a párt megyei (budapesti) vagy országos elnökségének egyetértésével lehet a pártba felvenni.
A Munkáspártból korábban távozottakat, majd ismét belépni szándékozókat új belépőként kell kezelni.
5. A tagság igazolására a tagkönyv szolgál, amelyet a Munkáspárt bocsát ki. A tagkönyvet a Munkáspárt központjában állítják ki, melyet a párt elnöke ír alá, illetve – lehetőség szerint a párt valamelyik politikai rendezvényén – elsősorban a párt elnöke, vagy az Országos Elnökség valamely tagja adja át.

III.
A párttag jogai és kötelességei

A Munkáspárt egyenjogú tagok politikai közössége, a tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak.
1. A párttag jogai különösen:
a) a párton belül teljes joggal választó és választható;
b) közvetlenül vagy az általa választott küldöttek útján részt vesz a párt programjának és politikájának kialakításában, a különböző szintű tisztségviselők és testületek megválasztásában, a választott vezetők és testületek munkájának politikai ellenőrzésében;
c) a párt fórumain szabadon kifejtheti véleményét, javaslattal, kezdeményezéssel élhet;
d) tájékozódhat a párt szervezeteinek és testületeinek tevékenységéről és határozatairól; kéréssel, javaslattal fordulhat a párt bármely szervéhez, egészen a kongresszusig, észrevételeire érdemi választ kell kapnia;
e) értékelheti, bírálhatja a párt bármely tagjának, tisztségviselőjének és szervének tevékenységét, de a párt belső életének kérdéseiben csak pártfórumot, pártnyilvánosságot vehet igénybe.
2. A párttag kötelességei – a Szervezeti Szabályzat normáinak megtartásá[t]n túl – különösen:
a) minden erejével küzdeni a párt politikájának megvalósításáért;
b) folyamatosan képezni önmagát, elsajátítani a marxizmus tanításait;
c) új tagokat szervezni a párt soraiba;
d) lehetőségei szerint a tagdíjfizetés mellett is támogatni és biztosítani a párt anyagi feltételeinek megteremtését, adományaival segíteni „A Szabadság” hetilap megjelenését. A politikai feladatok sikeres szervezése és végrehajtása érdekében a párt minden szintű vezetőjének kötelessége „A Szabadság” újságból tájékozódni, illetve havi adományával támogatni a lap megjelenését;
e) lehetősége alapján feladatot vállalni a szakszervezeti mozgalomban, illetve civil szervezetben.

IV.
A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony kilépéssel, törléssel, kizárással vagy a kettős párttagság tilalmának (II. 3. pont) megszegésével szűnik meg.
a) Kilépéssel szűnik meg annak a párttagnak a tagsági viszonya, aki a kilépési szándékát saját pártszervezetének írásban, szóban bejelenti. A tagsági viszony a kilépés bejelentését követő napon megszűnik.
b) A tagdíjat három hónapig nem fizető tag tagsági viszonya kizárási eljárás nélkül törléssel megszűnik, amennyiben elmaradását a helyi szervezet vezetőségének felszólítása ellenére sem pótolja. Kivételt képez, ha az Országos Elnökségtől a tagdíjfizetés alól meghatározott időre halasztást kapott. Ugyancsak törléssel szűnik meg – a Központi Ellenőrző Bizottság előzetes egyetértése esetén – azok párttagsága, akik önhibájukból tartósan nem vesznek részt a pártszervezet munkájában. A tagsági viszony a törlést követő napon megszűnik.
c) Kizárással szűnik meg annak a tagnak a tagsági viszonya, akivel szemben a szabályszerűen lefolytatott fegyelmi eljárásban az alapszervezete, illetve a Központi Ellenőrző Bizottság kizárás fegyelmi büntetést szabott ki.
d) Ha a párttag más pártba tagként belép, vagy a Munkáspárt politikájával szembenálló politikai szerveződéshez csatlakozik (a kettős párttagság tilalmát megszegi), munkáspárti tagsági viszonya – a másik pártba történő belépését (új tagsági jogviszony keletkezését), vagy politikai szerveződéshez való csatlakozási nyilatkozatának megtételét követő napon – megszűnik, amit a soron következő taggyűlés kizáró határozatban rögzít.
Minden irányú kizárás véglegesítésével a párt Központi Bizottsága megbízhatja a Központi  Ellenőrző Bizottságot.

V.
Pártoló tagság

A Munkáspártnak pártoló tagja lehet minden olyan személy, aki vállalja a Munkáspárt céljai megvalósulásának tevékeny támogatását, s akit valamely helyi szervezet pártoló taggá minősít. Ők a tagsági viszony vállalása nélkül erkölcsileg és anyagilag támogatják a pártot. A pártoló tag anyagi támogatását a Pénzügyi Szabályzat szerint kell kezelni.
Az Országos Elnökség, a pártoló tag, a Munkáspártba való tagfelvételi kérelme esetén a párttagság kezdetének a pártoló tagság keltét jelölheti meg.

VI.
A párt mozgalmai

1. A Munkáspárt ifjúsági szervezete a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség.
2. A párt nőmozgalma a Baloldali Nőszövetség.

VII.
Működési elvek

1. A Munkáspárt a demokratikus centralizmus elvének alapján működik. Ennek megfelelően:
a) A döntéseket minden szinten demokratikusan kell előkészíteni, s a többségi döntéseket fegyelmezetten, illetve következetesen végre kell hajtani.
b) A párt vezető szerveit demokratikus fórumokon a tagság választja, és az így választott testületek irányítják az adott pártszervezetet, illetve a pártot.
c) A párt szervei – a Kongresszus, a Központi Bizottság, az Országos Elnökség, a Budapesti Elnökség, illetve megyei elnökségek – határozatképesek, ha tagjaiknak több, mint a fele jelen van. A szavazás egyszerű szótöbbséggel történik.
d) A küldöttgyűléseken, összevont taggyűléseken, taggyűléseken, a határozatképességet a megjelentek jelentik, a határozatokat a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel hozzák.
e) A kongresszus, a Központi Bizottság, illetve a megyei és a Budapesti Elnökség döntései az alsóbb szervekre kötelezőek. A párttagság köteles a felsőbb szintű határozatokat végrehajtani, illetve az állásfoglalásokat képviselni, abban az esetben is, ha egyes párttagoknak vagy alsóbb szintű szervezeteknek a döntés előtt más volt a véleményük.
f) Ha valamely pártszervezet vagy testület a szervezeti szabályzattal ellentétesen működik, sérti a Munkáspárt érdekeit, vagy tevékenysége a pártegység megbontására irányul, a Központi Bizottság feloszlathatja.
2. A választás elve
a) A párt minden tisztségviselőjét, vezető szervét a párt tagjai közvetlenül és/vagy küldötteik útján választják.
b) A párt tisztségviselői, választott testületeinek tagjai olyan párttagok lehetnek, akik akarják és tudják vállalni az adott tisztséggel járó terheket.
c) Egy tisztségre több jelölt is állítható. A jelölés nyíltan, a választás az adott fórum döntése szerint nyíltan vagy titkosan történik.
d) A választott vezetők személyes felelősséget viselnek a rájuk bízott munkáért. A testületeknek, az őket választó pártfórumnak beszámolási kötelezettséggel tartoznak.
e) A választott testületek tagjai indokolt esetben visszahívhatók. Az érintett testület a visszahívást az adott választó fórumnál kezdeményezheti.
f) A testületek megüresedett helyeit behívással (kooptálással) is be lehet tölteni. Ennek aránya legfeljebb a megválasztott tagok 30 százaléka, a Központi Bizottság esetében 25 százaléka lehet.
g) A tisztségviselők, a testületek mandátuma tisztújító kongresszustól tisztújító kongresszusig tart.
h) A választott testületek azon tagjai, akik a testület három egymást követő ülésén önhibájukból nem vesznek részt, – visszahívással – elveszítik megbízatásukat a választott testületben.
3. A frakciótilalom
A Magyar Munkáspártban politikai platformok és frakciók nem szervezhetők.

VIII.
A párt szervezeti felépítése

A Magyar Munkáspártban pártszervezetek, megyei és budapesti elnökségek, valamint központi szervek működnek.

Pártszervezet

1. A pártszervezet a Munkáspárt alapvető szervezeti egysége. A pártszervezet az adott területen élő és dolgozó párttagokból áll. A pártszervezeten belül alapszervezetek szerveződhetnek.
Egyedi esetben a párt Országos Elnöksége a pártszervezeti élet kialakítása érdekében ügyvivő jelleggel, pártszervezőt bízhat meg.
2. Egy településen, illetve fővárosi kerületen belül egy pártszervezet működhet.
3. A Budapesti és megyei elnökségek egy-egy központi alapszervezet önálló működtetésére jogosultak.
4. A pártszervezet részét képező alapszervezet legkisebb létszáma három fő. A pártszervezet, illetve alapszervezet megalakulását, illetve megszűnését a megyei,  Budapesti elnökség nyilvántartja, írásban haladéktalanul jelenti a Központi Bizottságnak.
5. A pártszervezet, illetve alapszervezet megszűnik, ha tagsága 3 fő alá esik, vagy ha a párt magasabb szerve kimondja a helyi szervezet feloszlatását, vagy megállapítja megszűnését. A pártszervezet megszűnésével a pénzeszközei, a használatában álló vagyontárgyak felett a megyei,  Budapesti elnökség rendelkezik.

A pártszervezeti taggyűlés

A pártszervezet demokratikus önkormányzati és döntéshozó fóruma a taggyűlés, amit legalább kéthavonta össze kell hívni. Össze kell hívni akkor is, ha a tagság egyharmada vagy a felsőbb pártszerv kezdeményezi.
A taggyűlés
a) Állást foglal és előzetesen dönt új párttagok felvételéről. A határozat az Országos Elnökség egyetértése esetén lép hatályba;
b) határoz a helyi politikai feladatokról, működési területén szervezi a párt politikájának végrehajtását. Tagjainak cselekvési lehetőséget biztosít, pártmegbízatásokat ad, melyeket rendszeresen ellenőriz és alkalmanként értékel;
c) az irányító testület javaslat mellett kizárólagos joggal dönt az alapszervezet titkárának személyéről és a  vezetőség megválasztásáról;
d) ajánlja tagjait a magasabb pártszervezetek testületeibe;
e) az önkormányzati választások időszakában a párt nevében jelölteket állít, illetve javasol;
f) dönt tagjainak fegyelmi ügyeiről, illetve ajánlást kezdeményez a legsúlyosabb fegyelmi büntetés esetén  a „kizárásra”;
g) állást foglal a pártból való törlés tényéről.

A pártszervezeti elnökség

1. Azokban a városokban, ahol a taglétszám, illetve a területi elhelyezkedés indokolttá teszi, – a Központi Bizottság jóváhagyásával – a pártszervezeten belül alapszervezetek is létrehozhatók, amelyek 3-5 tagú vezetőséget választanak.
2.) Pártszervezeti elnökség ott választható, ahol egy településen, vagy Budapesten egy régióban több alapszervezet, illetve pártcsoport működik. A pártszervezet munkájának irányítására a összevont taggyűlés elnököt és legfeljebb 5 tagú elnökséget választ. A pártszervezeti elnök, illetve a pártszervező személyére. a  megyei, Budapesti elnökség tesz javaslatot. Az elnökség további tagjaira a megválasztott elnök tesz javaslatot.
A pártszervezet elnöksége köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani. Ezen a párttagság értékeli a pártszervezet és az elnökség egész éves tevékenységét, a párttagok munkáját, a tagdíjfizetést, az adományok és „A Szabadság” támogatásának realizálódását, meghatározza a következő mozgalmi év főbb politikai feladatait.
3. A városi, fővárosi kerületi pártszervezet össztagsági értekezleten megválasztja a pártszervezet elnökét és legfeljebb 5 tagú elnökségét, szükség esetén a pártszervezőt. Az elnök személyére a párt megyei, budapesti elnöksége tehet javaslatot. Az elnökség tagjaira a megválasztott elnök tesz javaslatot a tagság véleményének előzetes megismerése után.
4. A városokban illetve Budapesten működő régiós pártelnökségek feladatai:
a) Működési területükön szervezik a párt politikájának érvényesítését, a kongresszus, a Központi Bizottság, a megyei,  Budapesti elnökség határozatainak végrehajtását.
b) Döntéseik előkészítésében és a pártmunka szervezésében támaszkodnak az alapszervezetek javaslataira; a pártmunka összehangolására rendszeresen kötelesek az alapszervezeti vezetőkkel, régióelnökökkel kibővített elnökségi ülést összehívni.
c) Országgyűlési választások alkalmával javaslatot tesznek az egyéni választókerületekben induló képviselőjelöltek személyére. Az egyéni országgyűlési képviselő jelölt személyében a párt elnökének előzetes egyetértése szükséges.
d) Önkormányzati választások alkalmával döntenek a helyi indulókkal kapcsolatos személyi kérdésekben.

Budapesti, megyei, területi elnökségek

1. A Munkáspárt a megyékben, illetve a Budapesten működő pártszervezetei – az országos Elnökség egyetértésével – össztagsági vagy küldöttértekezleten elnökséget választanak. A Budapesti, illetve a megyei elnökségek döntéshozó testületek, a párt középszintű politikai irányító szervei.

Ha ezt a párt politikai érdekei, szervezeti és káderhelyzete indokolja, – a Központi Bizottság jóváhagyásával – több megye összevonásával regionális területi elnökségek is létrehozhatók.

A budapesti kerületek alapszervezetei – az országos Elnökség egyetértésével – régiókba szerveződhetnek, illetve egyedi esetben pártcsoportszerűen is szerveződhetnek.

Indokolt esetben – a Központi Bizottság jóváhagyásával – egy-egy térség pártszervezeteinek összefogására a megyéken belül országgyűlési választó kerülethez igazodó területi Irodák hozhatók létre. Ezen  Irodák nem irányító szervek, feladatuk, hogy a Központi Bizottság és a megyei elnökségek határozatai alapján összehangolják a terület pártmunkáját.
2. A megyei, A Budapesti elnökségek létszáma 3–7 fő. Tagjai a megyei, budapesti elnök és az elnökség további tagjai. A megyei, A Budapesti elnök személyére a párt országos elnöksége tesz javaslatot. A megyei, Budapesti elnökségre a megválasztott elnök tesz javaslatot.
3. A megyei, Budapesti elnökségek
a) kötelezettsége a marxizmus–leninizmus elvének folyamatos képviselete.
b) működési területükön szervezik és irányítják a párt politikájának érvényesítését, a kongresszus, a Központi Bizottság határozatainak végrehajtását.
c) döntéseik előkészítésében és a pártmunka szervezésében támaszkodnak a pártszervezetek javaslataira. A pártmunka összehangolására rendszeresen kötelesek pártszervezeti elnöki értekezletet (kibővített elnökségi ülést) összehívni.
d) országgyűlési választások alkalmával döntenek az egyéni választókerületekben induló képviselőjelöltek személyéről, javaslatot tesznek a Központi Bizottságnak az országos listára.
e) önkormányzati választások alkalmával döntenek a megyei, budapesti listával kapcsolatos személyi kérdésekben.
4. A megyei, budapesti elnökségek az üléseiket szükség szerint, a pártszervezeti elnökök értekezletét (kibővített elnökségi ülést) szükség szerint, de legalább havonta tartják.
5. A Munkáspárt megyei, budapesti szervezeteinek legszélesebb demokratikus, választó fóruma az össztagsági értekezlet, amelyet az elnökség legalább kétévente hív össze. Össztagsági értekezletet kell összehívni, ha azt a párttagság egyharmada kezdeményezi.

A megyei, Budapesti pártértekezlet, össztagsági értekezlet

a) megvitatja és értékeli az elnökség beszámolóját a politikai munkáról, meghatározza a főbb politikai feladatokat.
b) megválasztja a megyei, illetve a  Budapesti [)] elnököt és az elnökség tagjait. A párt megyei, budapesti elnökének személyére javaslatot a párt országos Elnöksége tesz. A megválasztott megyei budapesti  elnök  javaslatot tesz az elnökség tagjaira, indokolt esetben pártszervezőt bíz meg.
c) azokban a megyékben, ahol önálló pénzgazdálkodást folytatnak, megválasztja a megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait.
d) az Országos Elnökség döntése alapján azokban a megyékben, ahol indokolt, - egyedi esetekben - megválasztja a megyei, illetve a  Budapesti  Ellenőrző Bizottságot.

Kongresszus

1. A Munkáspárt legfelsőbb demokratikus képviseleti és döntéshozó szerve a kongresszus, amelyet a Központi Bizottság szükség szerint, tisztújító kongresszust négyévente hív össze. Egy-egy kongresszus – célszerűség okán – lehet egy-vagy több szakaszos is. A kongresszust össze kell hívni, ha a párttagság egyharmada kezdeményezi.
2. A kongresszus kizárólagos jogkörébe tartozóan
a) értékeli a párt előző kongresszus óta végzett munkáját, és meghatározza a párt következő feladatait.
b) megválasztja a párt elnökét, a Központi Bizottság tagjait, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait.
c) az előzetesen lezajlott pártvita alapján jóváhagyja a párt programját és szervezeti szabályzatát.
d) megvitatja és elfogadja a Központi Bizottság beszámolóját a két kongresszus közötti tevékenységéről; a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését a párt gazdálkodásáról.
e) dönt a párt nevének megváltoztatásáról, más párttal való egyesülésről, a párt feloszlatásáról.
f) dönt a kongresszus elé terjesztett javaslatokról, a fegyelmi ügyekben hozott döntések felülvizsgálatáról.
2. A kongresszusi küldötteket a megyei, budapesti (regionális) szervezetek össztagsági pártértekezleten, esetleg küldöttgyűlésen taglétszámarányosan választják. Megbízatásuk a kongresszus befejezéséig szól.

Központi Bizottság

Funkciója
1. Két kongresszus között a párt országos politikai döntéshozó és irányító szerve. Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a kongresszus kizárólagos jogkörébe.
2. A Központi Bizottság határozatai minden párttag, pártszervezet és testület számára kötelező érvényűek.

Megválasztása
1. A Központi Bizottság politikai testületét, a KB tagjait a párt elnökének javaslatára a párt kongresszusa választja. A KB-tagok személyére előzetesen javaslatot tehet az országos Elnökség, a megyei és  Budapesti elnökség, illetve a kongresszusi küldöttek.
2. Létszáma legalább 20 fő, legfeljebb 40 fő. A megválasztandó testület konkrét létszámáról maga a kongresszus dönt. Az Elnökség tagjai tisztségüknél fogva tagjai a Központi Bizottságnak.
3. A Központi Bizottságnak – két kongresszus között – joga van a megválasztott testület 25 százalékának arányáig KB-tagok kooptálására, illetve indokolt esetben KB-tag megbízatásból való visszahívására. Erre az Elnökség tesz javaslatot.

Feladat- és hatásköre
A Központi Bizottság
1. meghatározza a párt feladatait a kongresszus határozatainak végrehajtásához, és két kongresszus között szervezi és irányítja a párt tevékenységét.
2. választások alkalmával meghatározza a párt általános választási céljait, választási programját; dönt az esetleges választási együttműködésről és szövetségről. [; ] Országos Elnökség a megyei, a Budapesti elnökségek javaslatára dönt az önkormányzati választás esetén a párt megyei listáját vezetők személyéről, az Országgyűlési képviselő választásnál az országos listáról.
3. megválasztja a párt alelnökeit,  az országos elnökség további tagjait, valamint a Központi Bizottság titkárát. - aki egyben a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke - és a KEB tagjait.
Kinevezi a párt gazdasági vezetőjét.
E tisztségekre a Központi Bizottság tagjai véleményének előzetes megismerése után a párt elnöke tesz javaslatot.
4. A Központi Bizottság titkárának munkáját a párt elnöke közvetlenül irányítja
5. jóváhagyja a párt éves központi költségvetését és az arról szóló beszámolót, a saját és az Elnökség ügyrendjét, a Fegyelmi Szabályzatot.
6.) A kongresszusi küldöttek számát, a küldöttválasztás módját a Központi Bizottság minden kongresszust megelőzően szabályozza.

Működése
1. A Központi Bizottság a munkáját munkaterv és ügyrend alapján végzi.
2. A Központi Bizottság az üléseit szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja. Összehívásáról az Elnökség gondoskodik. Össze kell hívni a Központi Bizottság ülését, ha azt a KB-tagok egyharmada az indok és a napirend megjelölésével kezdeményezi.
3. A Központi Bizottság ülésére előterjesztést tehetnek: az Elnökség, valamint a Központi Bizottság tagjai, a megyei elnökségek.
A Központi Bizottság tagjának feladata és hatásköre:
a) Kötelezettsége a marxizmus-leninizmus folyamatos képviselete.
b) Védje a pártot, védje a szocializmus eszméjét.
c) Hajtsa végre és hajtassa végre a KB, az Elnökség döntéseit.
d) Képviselje a párt politikáját a mindennapi életben.
e) Vegyen részt a szakszervezeti és civilszervezeti munkában.
f) Vegyen részt utcai akciókban.
g) Szervezze „A Szabadság” újság terjesztését.
h) Jövedelme 4 százalékával támogassa a pártot, beleértve A Szabadság rendszeres támogatását is. (1 százalékot az alapszervezetnek tagdíjban, 3 százalékot a Központi Bizottságnak kell befizetni.)
i) Vegyen részt a pártoktatásban, és képezze magát egyéb formában is.
j) Nyerjen meg új tagokat a pártnak.
k) Rendelkezzen Internettel, és csatlakozzon a párt telefonflottájához. Végzett munkájáról kéthavonta egyszer számoljon be a párt országos vezetésének.
l) A Központi Bizottság tagja a KB, illetve az országos Elnökség megbízása alapján helyi szinten feladatokat határozhat meg, ellenőrizheti a határozatok végrehajtásának folyamatát, részt vehet a párt bármely alsóbb szintű szervezetének munkájában.
m) Egyedi és konkrét megbízás esetén társadalmi eseményeken, rendezvényeken képviselheti a párt álláspontját.

Elnökség

1. Az Elnökség a Központi Bizottság ülései között irányítja a párt tevékenységét.
2. Az Elnökség választott testület. Tagjai: a párt elnöke, és alelnökei, valamint az Elnökség további tagjai. Létszáma legfeljebb 9 fő.
3. A párt elnökét a kongresszus választja. Jelölésének módját a Központi Bizottság határozza meg. A párt alelnökeit és az Elnökség további tagjait a Központi Bizottság választja. Az Elnökség tagjaira a Központi Bizottság tagjai előzetes véleményének megismerése után a párt elnöke tesz javaslatot.
4. Az Elnökség
a) előkészíti a Központi Bizottság üléseit, szervezi a Központi Bizottság határozatainak végrehajtását.
b) állást foglal időszerű politikai kérdésekben.
c) irányítja a párt lapjának működését.
d) az országgyűlési választások alkalmával javaslatot tesz a Központi Bizottságnak a párt megyei, területi listáira, az országos lista összetételére.
e) az országgyűlési választások alkalmából dönt az egyéni választókerületben indulók személyéről minden olyan esetben, amikor a megyei Budapesti  elnökség nem tud, vagy nem kíván jelöltet állítani.
f) működteti a megyei elnökök értekezletét, amely az operatív tájékoztatás, a végrehajtás egyeztetésének intézménye. Ülését legalább havonta egyszer összehívja.
g) évente országos aktívát hívhat össze.
5. Az Elnökség az üléseit hetente tartja. Munkájáról rendszeresen beszámol a Központi Bizottságnak.

Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

1. Két kongresszus között folyamatosan segíti és ellenőrzi a párt gazdálkodását. Munkájáról, tapasztalatairól évente tájékoztatja a Központi Bizottságot. Beszámolási kötelezettséggel a kongresszusnak tartozik.
2. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait a kongresszus választja, akik egyidejűleg más – azonos szintű – vezető párttestületnek nem lehetnek tagjai. A testület – elnökének tartós akadályoztatása esetén – tagjaiból ügyvezető elnököt választhat.
3. Az önálló pénzgazdálkodást folytató megyék három tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot választanak.

IX.
Pártfegyelmi munka

1. A párt politikai és szervezeti egységének, politikai és erkölcsi tisztaságának védelme a párt minden tagjának és szervezetének kötelessége.
2. A pártfegyelmi munkáért a párt központi és területi szervezetei felelősek. A Központi Bizottság az 1. pontban meghatározottak végrehajtására Központi  Ellenőrző Bizottságot választ.
3. Központi Ellenőrző Bizottság a Központi Bizottság fegyelmi kérdésekben illetékes munkaszerve.
4. A Központi Ellenőrző Bizottság elnökét – aki a Központi Bizottság titkára -  és négy tagját az Elnökség javaslatára a Központi Bizottság választja. A Központi Bizottság a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait bármikor visszahívhatja.
5. A Központi Ellenőrző Bizottság feladata:
a) védelmezni a párt politikai és szervezeti egységét;
b) fellépni a pártszerűtlen és pártellenes tevékenységek ellen;
c) őrködni a párttagok politikai feddhetetlensége és kommunistához méltó cselekedetei érdekében;
d) indokolt esetben vagy a Központi Bizottság kezdeményezésére fegyelmi eljárást indítani, a területi pártetikai bizottságok előtt folyó eljárást magához vonni, a fegyelmi eljárást lefolytatni és elsőfokú fegyelmi döntést hozni, illetve hatásköriség okán fegyelmi vizsgálat lefolytatását az illetékes megyei Etikai Bizottságtól kérni.
6. A Központi Ellenőrző Bizottság és a területi pártetikai bizottságok a párt fegyelmi szabályzata alapján végzik munkájukat. A párt fegyelmi szabályzatát a Központi Bizottság hagyja jóvá az Elnökség előterjesztése alapján.
7. A Központi Bizottság kötelezheti a Központi Ellenőrző  Bizottságot, hogy fegyelmi ügyben a párt valamely tagjával szemben fegyelmi eljárást indítson  és alsóbb szinten folyó fegyelmi ügyeket vonja magához
8. A pártfegyelmi büntetés fokozatai:
a. figyelmeztetés,
b. megrovás,
c. szigorú megrovás,
d. szigorú megrovás végső figyelmeztetés,
e. a pártból való kizárás, melyet csak a KEB véglegesíthet.
Választott vezetőknél, a testületi munkából való kizárás kiegészítő elmarasztalást is alkalmazni lehet.
A kiszabott fegyelmi büntetés ellen a felsőbb pártszervekhez egészen a kongresszusig lehet fellebbezni. A kiszabott fegyelmi büntetés azonban mindaddig érvényben marad, amíg a felsőbb pártszerv nem változtatja meg.

X.
A párt anyagi eszközei, gazdálkodása

1. A párt meghatározó mértékben a tagdíjakból fedezi működésének költségeit. Ezen kívül a párt anyagi forrásai származhatnak jogi személyek és magánszemélyek önkéntes anyagi támogatásából, hagyatékból; a törvény által engedélyezett saját bevételekből; állami költségvetési hozzájárulásból.
2. A párt tagjai havi rendszerességgel fizetik a tagdíjat. A tagdíj mértéke a párttag havi nettó jövedelmének 80 ezer forintig 0,5 százaléka, e felett 1 százaléka. Tanulók, rendszeres önálló jövedelemmel nem rendelkezők 200 forint minimál tagdíjat fizetnek. A Központi Bizottság tagjai jövedelmük 1%-át tagdíjként, további 3%-át adományként kötelesek befizetni.
3. A pártszervezetek a tagdíjat és egyéb bevételeiket a megyei, a Budapesti elnökségnek fizetik be. A Központi Bizottság dönt a párt évenkénti költségvetéséről, s ennek részeként a párt bevételeinek a KB, a megyei, a Budapesti elnökségek, illetve a pártszervezetek, alapszervezetek közötti megosztásának arányairól.
4. A Központi Bizottság, illetve országos Elnökség által meghatározott megyei elnökségek önálló pénzgazdálkodási tevékenységet folytatnak (pénztárkönyvet vezetnek). Azok a megyék, amelyek nem folytatnak önálló pénzgazdálkodást (nem vezetnek pénztárkönyvet), bevételeiket, kiadásaikat, készpénzkészletüket a párt pénzgazdálkodási szabályzatában rögzített módon kezelik. A pártszervezetek önálló pénzgazdálkodást nem folytatnak (pénztárkönyvet nem vezetnek). A párt könyvelését a Központi Bizottság végzi a havonkénti megyei, budapesti és a központi bizottsági pénzgazdálkodási bizonylatok alapján.
5. A pártszervek közötti pénzügyi elszámolások rendjét a Pénzgazdálkodási Szabályzat rögzíti.
6. A KB az Elnökség javaslatára pártgazdasági vezetőt nevez ki. Feladata – az Elnökség, illetve a KB jóváhagyásával – a párt vagyonának kezelése, pénzügyeinek intézése, költségvetési előirányzatok készítése és megtartása, a központi és helyi szervek ügyviteli rendjének kialakítása, megtartása, az állami adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése.

A Szervezeti Szabályzat módosítást elfogadta, a Magyar Munkáspárt 26. Kongresszusa,  2015. március 28-án, Budapesten.

****