Gyere, induljunk!
A brit népszavazás jócskán ráijesztett a tőkés Európa vezetőire. Nem Nagy Britannia távozása ütötte szíven őket. Végül is a britek nem mindig voltak az EU tagjai. Csak 1973-ban csatlakozhattak. Szerettek volna előbb is, de nem ment. Tudod, miért? De Gaulle, a franciák legendás köztársasági elnöke megvétózta. Az EU-t annak tartotta, ami: a németek és a franciák számukra előnyös bulijának. A jón nem nagyon kívánt osztozni az angolokkal, akiket már a háborúban se szívlelt. Úgyhogy, haláláig az angolok nem tehették be a lábukat.
Az EU vezetőit már egy kicsit jobban zavarja, hogy az egységes Európa álma foszlik szét. Az álom mögött az európai nagytőke prózai számítása áll: a határok nélküli gazdagodás lehetősége. Szabadon mozog a tőke, az áru, a munkaerő, következésképpen nagyobb a profit. Igazán az lenne jó, ha egész Európában egységes munkajogi törvény lenne, mert akkor nem csak Pesten nem lehetne sztrájkolni, hanem Párizsban sem. Nemcsak Angliában kellene heti 43-44 órát dolgozni, hanem Franciaországban is, meg nálunk is. A nyugdíjba menetelnél meg célozzuk meg a németek 67 évét, de még jobb az írek 68 éve!
Mindehhez egységes európai állam is kellene. Egy törvény, egy rendőrség, egy hadsereg. A menekültügy ilyen szempontból direkt jól jött. Gondolj bele! Ha beengedünk pár millió migránst, a kormányoknak már nem kell a minimálbérekről a szakszervezetekkel csatázniuk, hiszen a minimálbér az lesz, amennyiért a migráns elvállalja a munkát. Ennyi migránst persze egyetlen nemzeti rendőrség sem tud kordában tartani, úgyhogy jöjjön a nagy közös rendőrség, mely majd szemmel tartja a migránst is, és biztonság kedvéért téged is.
Éppen ezért ne csodálkozz, ha azt mondom: az egységes Európa, mint tőkés álom, a legrosszabb, ami várhat az európai dolgozókra. Nem mondom, vannak vonzó dolgok. Vízum nélkül utazhatsz, az sms után nem kell roaming-díjat fizetni, sőt előbb-utóbb már a beszélgetésekért sem, és még munkát is vállalhatsz. De mondok neked valamit: az egységes Európában a bérek nem fölfelé fognak egységesedni, hanem lefelé. Ennek apró jele, hogy ma is pontosan harmadát keresed annak, amit egy osztrák keres. Úgy, mint negyedszázada. Ha még felveszik az ukránokat, a szerbeket is az EU-ba, a törökökről nem is beszélve, akkor ezerszer fogod megátkozni azt a napot, amikor az EU-tagságra szavaztál.
De mitől ijedtek meg Európa urai? Tőled! Tőled, a dolgozó embertől, az európai dolgozók millióitól. Az elmúlt 27 év maga volt a gyönyör a tőkések számára. Te nem voltál több mint egy a sok munkavállaló közül. Már nem járta be Európát a kommunizmus kísértete. A szocialista országok teljes foglalkoztatottsága, ingyenes oktatása és egészségügye már nem csábította az európai szegényeket. Újabb és újabb piacok kerültek az európai birodalom zászlaja alá. A válság se nagyon zavart senkit, mert az új piacok mindig kihúztak az EU-t a bajból. Ez maga volt a Kánaán.
De ennek vége! Az új piacokért már háborúzni kellene az oroszokkal, de Sztálingrád emléke még évtizedek távlatából se nagyon vonzó. Felébredtek a kis kelet-európai országok tőkései is. Már kevés nekik, amit a németek és a franciák adnak a húsosfazékból. Rájöttek arra, hogy ilyen válságos időkben még ki is ügyeskedhetnek valamit. De főleg rájöttek arra, hogy a nagyok rossz politikája az ő rendszerüket ránthatja a sárba elsőként.
És itt jössz Te, aki az egészben a legfontosabb vagy. Tőled félnek. Neked, mint dolgozó embernek és sok millió társadnak már nagyon eleged van abból, hogy mindig a te kenyeredből, a te béredből vágnak le egy darabot, ha baj van. De mi lesz, ha egyszer megunod? Mi lesz, ha egyszer a tüntetés nem áll meg a rendőrkordon előtt?
A tőkés Európa vezetői nem igen tudják, hogy mit kellene csinálni. A migránsok beengedése olcsó munkaerőt adna a tőkének, de növelné a társadalmi feszültséget, és növelné az ellentétet a régi és új EU-országok között. Ha a nemzeti kormányok több beleszólást kapnak, ahogyan a magyar és a lengyel elit is követeli, csökkenhet a feszültség, de hogy lehet akkor összetartani a tőkés Európát.
Mély meggyőződésünk, hogy az Európai Unió elég erős ahhoz, hogy helyes válaszokat adjon. Az EU teszi lehetővé, hogy megtartsuk európai társadalmi modellünket, – jelentette ki az első ijedtség után Merkel német kancellár, Hollande francia elnök és Renzi olasz miniszterelnök. Megtartani? Kivel szemben? Veled szemben, Európa dolgozóival, Európa népeivel szemben!
Tudod mit? Hozd fel a pincéből Lenint, és olvass bele! Hamarosan jól fog jönni. A forradalmi helyzet akkor következik be, mondja Lenin, amikor az uralkodó osztályok már nem tudnak a régi módon kormányozni, az elnyomottak pedig már nem akarnak a régi módon élni.
A brit népszavazás esély a Te kezedben. Esély, hogy a siker reményében harcolj. Esély arra, hogy ne kelljen tovább a régi módon élni. Gyere, induljunk!
Thürmer Gyula