A Magyar Munkáspárt
Alap- és Szervezeti Szabályzata

PDF formátumért klikk ide!

Az alapszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Párttv.) rendelkezéseinek megfelelve került elfogadásra. A párt kinyilvánítja, hogy ezen törvények rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A párt tudomásul veszi: az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörét a pártok működése felett az e törvényekben meghatározottak szerint gyakorolja. A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
A párt neve: Magyar Munkáspárt
Rövidített neve: Munkáspárt
Működési területe: Magyarország
Országos központjának székhelye, címe:
1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/a
Képviselője: a Munkáspárt Elnöke
Adószáma: 19012085-1-41
Törvényszéki nyilvántartási száma: 01-02-0000784

I.
A pártról, önmagunkról

1. A Magyar Munkáspárt céljai
a) A Munkáspárt marxista–leninista, kommunista párt.
b) A Munkáspárt magyar viszonyok között a tőkés kizsákmányolás, a kapitalista rend ellen harcoló párt. Programcélja a szocializmus, a társadalmi kizsákmányolás minden formájától mentes közösségi társadalom megteremtése.
c) A Munkáspárt a dolgozó emberek pártja. Alapvető feladatának tartja, hogy képviselje a saját munkájukból élők, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, valamint a családjukat munkájukból ellátó egyéni vállalkozók, mikro-, illetve kisvállalkozók körét, akik jövedelmüket létfenntartásra és nem tőkeképzésre fordítják, továbbá a szociálisan kiszolgáltatott társadalmi rétegek, a nyugdíjasok, a kapitalista rendszer áldozatainak érdekeit.
d) A Munkáspárt nemzeti párt. Őrzi és ápolja a magyar nemzet demokratikus, haladó hagyományait, köztük Dózsa, Táncsics, Petőfi forradalmiságát, a Tanácsköztársaság, az antifasiszta küzdelem, a Felszabadulás emlékét, magáénak vallja a magyar szocializmus történelmi értékeit. A nemzetközi tőke s az azt kiszolgáló hazai nagytőke érdekeivel szemben a magyar nemzeti érdekekért küzd.
e) A Munkáspárt internacionalista párt. Európában és másutt a világon együttműködésre törekszik minden párttal és mozgalommal, amelyek azonos vagy hasonló célokért küzdenek. A Munkáspárt a nemzetközi kommunista, forradalmi munkásmozgalom részének tekinti magát.
2. A párt jelszava: Világ proletárjai, egyesüljetek!
3. A párt zászlaja: a munkásmozgalom vörös zászlaja, benne a munkáspárti logóval
4. A párt ünnepei:
május 1., a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepe;
december 17., a párt újjáalakításának napja
5. A párt emblémája: munkásember, kezében kalapáccsal, háttérben a Munkáspárt vörös színével, előtérben a Munkáspárt felirattal
6. A párt lapja: „A Szabadság” újság
7. A párt kitüntetései: A Munkáspártban a kimagasló teljesítmények megbecsülésére és elismerésére az alábbi kitüntetések és oklevelek szolgálnak:
a) a Munkáspárt Érdemrendje
b) a Munkáspárt Aranyjelvénye „rubinttal ékesítve”
c) a Munkáspárt Vörös Lobogója jelvény
d) „Hűség a dolgozó néphez, hűség a párthoz” Oklevél
e) „A Munkáspárt győzelméért” Oklevél
Az adományozás rendjét az Országos Elnökség határozza meg.
8. A párt Magyarország törvényeinek tiszteletben tartásával működik.
9. A Munkáspárt nyitott minden haladó és humanista érték befogadására, az eltérő nézeteket vallókkal a párbeszédre, elutasít minden szélsőséges nézetet.

II.
A Magyar Munkáspárt tagjai, a tagfelvétel

1. A párt tagja kizárólag természetes személy lehet. A Munkáspárt tagja lehet minden magyar állampolgár, aki betöltötte 16. életévét, tagfelvételére írásbeli kérelmet nyújtott be, a párt valamely szervezete a tagjainak sorába előzetesen felvette, és a párt Országos Elnöksége a felvételt jóváhagyta.
A párt Országos Elnöksége ajánlási folyamat nélkül is jogosult tagfelvételre, és gondoskodik az új tag alapszervezetbe irányításáról.
2. A Munkáspárt mint tudatos, szervezett, önkéntes politikai közösség azt hívja és veszi fel tagjai sorába, aki vállalja a tagsági viszony alapvető hármas követelményét:
a) elfogadja a párt programját,
b) megvalósításáért erejéhez mérten konkrét munkát végez a párt egy szervezetében,
c) rendszeresen fizeti a tagdíjat, anyagilag támogatja a Munkáspártot.
Az Országos Elnökség a tagdíj fizetése, illetve a folyamatos pártmunka végzése alól teljes vagy részleges felmentést adhat.
3. A Munkáspárt tagja nem lehet tagja más pártnak vagy a Munkáspárt céljaival és politikájával szembenálló politikai szerveződésnek (kettős párt-tagság tilalma). A passzív vallásos világnézet nem kizáró oka a párttagságnak.
4. A Munkáspárt Országos Elnöksége – a párttag önkéntes adatközlése alapján – Adatvédelmi Szabályzata szerint elektronikus nyilvántartást vezet.
5. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
6. A tagság igazolására a tagkönyv szolgál, amelyet a Munkáspárt bocsát ki. A tagkönyvet a Munkáspárt központjában állítják ki, melyet a párt elnöke ír alá, illetve – lehetőség szerint a párt valamelyik politikai rendezvényén – elsősorban a párt elnöke, vagy az Országos Elnökség valamely tagja adja át.

III.
A párttag jogai és kötelességei

A Munkáspárt egyenjogú tagok politikai közössége, a tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak.

1. A párttag kizárólagos jogai
a) 18 éves korától a párton belül teljes joggal választható;
b) megyei szervezete által delegáltként a kongresszuson, továbbá budapesti, illetve megyei tagértekezleten személyesen részt vesz, szavazati jogát gyakorolja;
c) a kongresszus, illetve a tagértekezlet rendjének megfelelően felszólal-hat, kérdéseket feltehet, javaslatokat és észrevételeket tehet;
d) közvetlenül vagy az általa választott küldöttek útján részt vesz a párt programjának és politikájának kialakításában, a különböző szintű tisztségviselők és testületek megválasztásában, a választott vezetők és testületek munkájának politikai ellenőrzésében;
e) a párt fórumain szabadon kifejtheti véleményét, javaslattal, kezdeményezéssel élhet;
f) tájékozódhat a párt szervezeteinek és testületeinek tevékenységéről és határozatairól; kéréssel, javaslattal fordulhat a párt bármely szervéhez, egészen a Kongresszusig, észrevételeire érdemi választ kell kapnia;
g) értékelheti, bírálhatja a párt bármely tagjának, tisztségviselőjének és szervének tevékenységét, de a párt belső életének kérdéseiben csak pártfórumot, pártnyilvánosságot vehet igénybe.
h) A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az Ectv. és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy a Párttörvény megsértése esetén indíthat pert.

2. A párttag kötelességei
a) minden erejével küzdeni a párt politikájának megvalósításáért;
b) folyamatosan képezni önmagát, elsajátítani a marxizmus tanításait;
c) új tagokat szervezni a párt soraiba;
d) lehetőségei szerint a tagdíjfizetés mellett is támogatni és biztosítani a párt anyagi feltételeinek megteremtését, adományaival segíteni „A Szabadság” hetilap megjelenését. A politikai feladatok sikeres szerve-zése és végrehajtása érdekében a párt minden szintű vezetőjének kötelessége „A Szabadság” újságból tájékozódni, illetve havi adományával támogatni a lap megjelenését;
e) lehetősége alapján feladatot vállalni a szakszervezeti mozgalomban, illetve civil szervezetben.
3. A Munkáspárt tagja nem veszélyeztetheti a párt céljának megvalósítását és a párt tevékenységét.

IV.
A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony kilépéssel, kizárással, a tag halálával, illetve a párt jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg.
a) Kilépéssel szűnik meg annak a párttagnak a tagsági viszonya, aki a kilépési szándékát saját pártszervezetének vagy az Országos Elnökségnek írásban, szóban – indokolási kötelezettség nélkül – bejelenti. A tagsági viszony a kilépés bejelentését követő napon megszűnik.
b) Kizárással szűnik meg annak a tagnak a tagsági viszonya, akivel szemben a szabályszerűen lefolytatott fegyelmi eljárásban a Budapesti vagy a megyei elnökség eljárást kezdeményezett, majd a Felügyelő Bizottság kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, és azt a Kongresszus jóváhagyta.
c) A párttag halálával, illetve a párt jogutód nélküli megszűnése esetén a párttag tagsági viszonya is megszűnik.

V.
Pártoló tagság

A Munkáspártnak pártoló tagja lehet minden olyan személy, aki vállalja a Munkáspárt céljai megvalósulásának tevékeny támogatását, s akit valamely helyi szervezet pártoló taggá minősít. Ők a tagsági viszony vállalása nélkül erkölcsileg és anyagilag támogatják a pártot. A pártoló tag anyagi támogatását a Pénzügyi Szabályzat szerint kell kezelni.

VI.
Működési elvek

1. Alapelvek
a) A döntéseket minden szinten demokratikusan kell előkészíteni, s a többségi döntéseket fegyelmezetten, következetesen végre kell hajtani.
b) A párt vezető szerveit demokratikus fórumokon a tagság választja, és az így választott testületek irányítják az adott pártszervezetet, illetve a pártot.
c) A párt szervei a Kongresszus, az Országos Elnökség, a Felügyelő Bizottság, a Budapesti Elnökség, a megyei elnökségek és pénzügyi ellenőrző bizottságaik, valamint az alapszervezetek.
d) A Kongresszus döntései, az Országos Elnökség határozatai a párt minden tagjára és szervezetére kötelezőek. A Budapesti és a megyei elnökségek határozatai az általuk irányított szervezetekre vonatkoznak. A párttagság köteles a felsőbb szintű határozatokat végrehajtani, illetve az állásfoglalásokat képviselni abban az esetben is, ha egyes párttagoknak vagy alsóbb szintű szervezeteknek előtte más volt a véleményük.
e) Ha valamely pártszervezet vagy testület a szervezeti szabályzattal ellentétesen működik, sérti a Munkáspárt érdekeit, vagy tevékenysége a pártegység megbontására irányul, az Országos Elnökség a Kongresszusnál kezdeményezheti a szervezet feloszlatását.
f) Frakciótilalom – a Magyar Munkáspártban politikai platformok és frakciók nem szervezhetők.

2. A választás elve
a) A párt minden tisztségviselőjét, vezető szervét a párt tagjai közvetlenül és/vagy küldötteik útján választják.
b) A párt tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.
c) A párt tisztségviselői, választott testületeinek tagjai olyan párttagok lehetnek, akik akarják és tudják vállalni az adott tisztséggel járó terheket.
d) Egy tisztségre több jelölt is állítható. A jelölés nyíltan, a választás az adott fórum döntése szerint nyíltan vagy titkosan történik.
e) A választott vezetők személyes felelősséget viselnek a rájuk bízott munkáért. A testületeknek, az őket választó pártfórumnak beszámolási kötelezettséggel tartoznak.
f) A választott testületek tagjai indokolt esetben visszahívhatók. Az érintett testület a visszahívást az adott választó fórumnál kezdeményezheti.
g) A tisztségviselők, a testületek mandátuma tisztújító kongresszustól tisztújító kongresszusig tart.

3. A döntés-, illetve határozathozatal elve
A párt működése tekintetében határozatnak nevezünk minden szavazási eredményt. Az országos jelentőségű, a párt egészére, politikájára vonatkozó határozatot döntésnek nevezzük.
A párt döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, egyedi és rendkívüli esetben a Közgyűlés – a továbbiakban: Kongresszus. Az Országos Elnökség két kongresszus között a párt vezető testülete, amely a kongresszusi döntéseket leképezi a párt napi politikájára, cselekvésére.
A Munkáspárt egészében, minden szervezeti szinten egységes döntés-, illetve határozathozatali elv működik.
a) Országos szintű döntéshozatalhoz határozatképes részvétel szükséges.
b) Döntéshozatal ülés tartása nélkül is történhet. Ilyen esetben a párt elnöke az előterjesztést megküldi a tagoknak

• postai úton ajánlottan vagy tértivevénnyel, vagy
• elektronikus úton a kézbesítés eredményének visszaigazolása iránti kérelemmel, vagy
• személyesen átvételi elismervénnyel

(a továbbiakban: igazolható módon). A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Országos Elnökség részére.
Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó szakaszt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnöknek, amennyi tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Országos Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja; ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, az ülést az Országos Elnökségnek össze kell hívnia.
c) Helyi szintű határozatokat a jelenlévők többsége hozhat.

4. A vezetés elve
a) A vezető tisztségviselő feladatai, a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése

• A párt irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
• A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét személyesen, a párt érdekének megfelelően köteles ellátni.
• Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
• A vezető tisztségviselő testületet a Kongresszus választja meg. A vezető tisztségviselői megbízatás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. Ezt írásos dokumentumban kell rögzíteni.

b) A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

• határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
• megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
• visszahívással. A vezető testületből a Kongresszus hívhat vissza;
• lemondással;
• a vezető tisztségviselő halálával vagy a párt jogutód nélküli megszűnésével;
• a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
• a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével.

Ha a párt működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

VII.
A párt szervezeti felépítése

A Magyar Munkáspártban alapszervezetek, megyei és budapesti elnökségek, valamint központi szervek működnek. A párt munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hoz létre és nem működtet.

Egymásra épültség rendje:
a) A párt döntéshozó szerve a Kongresszus, ami általában a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testület, azaz küldöttgyűlés. Egyedi és rendkívüli esetben az Országos Elnökség minden párttag részvételével Közgyűlés összehívását is kezdeményezheti.
b) az Országos Elnökség,
c) a Felügyelő Bizottság, melynek hatásköre kiterjed a pénzügyi és fe-gyelmi területekre,
d) a Budapesti Elnökség, illetve a megyei elnökségek és esetleges pénz-ügyi ellenőrző bizottságaik,
e) az alapszervezetek.

VIII.
A párt szervezeti működési rendszere
A pártalapszervezet

A pártalapszervezet
1. a Budapesti, megyei elnökség közvetlen irányítása alatt működik;
2. hatásköre csak az adott terület pártmunkájának szervezésére, a párttagok mozgósítására, a tagfelvételi folyamat alakítására terjed ki;
3. részese a pártépítő munkának;
4. a Budapesti, megyei elnökség ajánlása szerint elnököt és elnökséget választ;
5. elnöke – a helyi párttagok mozgósításán túl – kapcsolatot tart a helyi állami szervekkel.

Budapesti, megyei elnökségek

1. A Munkáspárt Budapesten, illetve megyékben működő pártszervezetei – az Országos Elnökség egyetértésével – tagértekezleten elnökséget választanak. A Budapesti és megyei elnökségek saját működési területükre szóló határozatokat hoznak.
2. A Budapesti és megyei elnökségek létszáma 3–7 fő. Tagjai a budapesti, megyei elnök és az elnökség további tagjai. A budapesti és megyei elnökök személyére a párt Országos Elnöksége tesz javaslatot. A Budapesti és megyei elnökség tagjaira a megválasztott elnök tesz javaslatot.
3. A Budapesti és megyei elnökségek
a) működési területükön szervezik és irányítják a párt politikájának érvényesítését, a Kongresszus, illetve az Országos Elnökség határozatainak végrehajtását;
b) határozataik előkészítésében és a pártmunka szervezésében támaszkodnak az alapszervezetek javaslataira. A pártmunka összehangolására kötelesek rendszeresen – legalább havonta – elnöki értekezletet (ki-bővített elnökségi ülést) összehívni;
c) országgyűlési választások alkalmával javaslatot tehetnek az Országos Elnökségnek az egyéni választókerületekben induló képviselőjelöltek személyére, teljes felelősséggel szervezik a sikeres jelöltállítást;
d) önkormányzati választások alkalmával javaslatot tesznek a megyei, budapesti jelöltek személyére.
4. A Munkáspárt budapesti, megyei szervezeteinek legszélesebb demokratikus, választó fóruma a tagértekezlet. Az Országos Elnökség döntése alapján 10 napon belül meg kell tartani. Helyi kezdeményezésre (tagság, elnökség) össze kell hívni a tagértekezletet, ennek hiányában hathavonta ülést kell tartani.
A budapesti, megyei tagértekezlet
a) évente megvitatja és értékeli az elnökség beszámolóját a politikai munkáról, meghatározza a főbb politikai feladatokat, megtárgyalja a fegyelmi ügyeket, tagfelvételt kezdeményez;
b) megválasztja a kongresszusra a küldöttjeit, továbbá a budapesti, megyei elnököt és az elnökség tagjait. A párt budapesti, megyei elnökének személyére javaslatot a párt Országos Elnöksége tesz. A megválasztott budapesti, megyei elnök javaslatot tesz az elnökség tagjaira, indokolt esetben helyi szintű pártszervezőt bíz meg;
c) a budapesti és megyei gyűlések minden szintjén a megjelentek száma adja a határozatképességet, és a határozatokat szótöbbséggel hozzák;
d) azokban a megyékben, ahol önálló pénzgazdálkodást folytatnak, meg-választja a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait.

A Kongresszus

1. A Magyar Munkáspárt döntéshozó szerve a Kongresszus.
2. A Kongresszus évente legalább egy alkalommal ülésezik. Kongresszust az Országos Elnökség évente, illetve szükség szerint hív össze, míg tisztújító kongresszust négyévente kell tartani.
3. Egy-egy kongresszus – célszerűség okán – lehet egy naptári éven belül egy vagy több szakaszos is. A Kongresszust össze kell hívni, ha a párt-tagság legalább egyharmada kezdeményezi.
4. A budapesti, megyei szervezetek, illetve a Központi Alapszervezet a kongresszusra tagértekezleten, taglétszámarányosan választanak küldöttet. A kongresszus küldötteinek számát az Országos Elnökség úgy határozza meg, hogy minden megye képviseltesse magát.
5. A kongresszusi mandátum az adott kongresszusra szól. A kongresszusi küldöttnek egy szavazata van. A küldött a mandátumát nem ruházhatja át.
6. Az Országos Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak – ha nincs küldötti mandátumuk, akkor tanácskozási joggal – a kongresszus teljes idő-szakában jelen kell lenniük.
7. A kongresszuson a küldött személyes jelenléttel, illetve ha a kongresszus online jellegű, online módon vehet részt. Online kongresszus kiemelten fontos, sürgős ügyben tartható, ha elfogadható okokból a jelenlét nem lehetséges, és az így hozott határozatok is teljes értékűek.
Online kongresszusnál technikailag biztosítani kell, hogy minden küldött és tanácskozási jogú meghívott a kongresszus egészében mindent lásson és halljon.
Az online kongresszus olyan hírközlő eszközön zajlik, amelyet a résztvevők saját elektronikus berendezésükre előzőleg letöltenek. Működését az Országos Elnökség megbízásából technikusi feladatot ellátó személy(ek) segítségével még ez esemény előtt kipróbálják, a működéshez szükség esetén segítséget kapnak. A hírközlő eszköz az adott korban leginkább elterjedt eszközök egyike (ZOOM stb.), melyen a résztvevők azonosíthatók és (technikai) korlátozás nélkül kommunikálhatnak. Az esemény belépési kódját, linkjét az Országos Elnökség megbízásából technikusi feladatot ellátó személy(ek) küldi(k) el a résztvevőknek az esemény kezdete előtt 30-60 perccel. Az elküldés ténye, a címzettek névsora a jegyzőkönyv része. Az esemény közben esetlegesen felmerülő technikai problémák megoldásában a technikus(ok) folyamatosan rendelkezésre áll(nak).

8. A kongresszuson a megválasztott küldöttek többsége, ismételt kongresszuson a megjelentek többsége adja a határozatképességet.
9. A kongresszus összehívása és napirendje
a) Az Országos Elnökség az éves kötelező kongresszust legkésőbb az esedékességet megelőzően 40 nappal, eseti kongresszust legkésőbb az esedékességet megelőzően 30 nappal hívja össze.
b) A kongresszus összehívását követő 20 napon belül a Munkáspárt tagjai, szervei a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
10. A Kongresszus szervezeti rendje
a) A párt elnöke a küldöttek és a tanácskozási jogú résztvevők részére a kongresszus napját megelőzően 15 nappal meghívót küld. A meghívónak tartalmaznia kell a párt nevét és székhelyét, a kongresszus idejét, helyét és napirendjét, valamint a határozatok tervezetét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A küldöttnek meg kell kapnia a kongresszus összes dokumentumát (beszámolót, állásfoglalást, határozattervezetet, FB jelentést), hogy megfelelően felkészülhessen a döntéshozatalhoz. A napirenddel kapcsolatosan a küldött kérdéseket tehet fel, melyekre érdemi választ kell kapnia.
A meghívónak tartalmaznia kell az esetleges határozatképtelenség esetére a megismételt kongresszus időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra való figyelemfelhívást.
A kongresszusi meghívót a résztvevők részére igazolható módon kell megküldeni.
b) A napirend előzetes módosítása tárgyában az Országos Elnökség jogosult dönteni. A napirend módosítására – abban az esetben is, ha a javaslatot az Országos Elnökség előzetesen elutasította – a küldöttek a kongresszuson is előterjeszthetnek javaslatot.
c) Ha a Kongresszust nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
d) Ha a Kongresszus határozatképtelen, a megismételt kongresszus az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
e) A határozathozatalról
A kongresszus a küldöttek szavazásával hozza meg határozatait.
Határozat a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az (a továbbiakban: öszszeférhetetlenségi szabály),

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a párt terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a pártnak nem tagja vagy alapítója;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

f) A kongresszuson megjelent küldöttekről jelenléti ívet kell készíteni. A jelenléti ívet a kongresszus levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
g) A kongresszusról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

• a párt nevét és székhelyét;
• a kongresszus helyét és idejét;
• a kongresszus levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
• a kongresszuson lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
• a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a kongresszus levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő küldött hitelesíti.
11. A Kongresszus kizárólagos jogai
A) a küldöttek legalább háromnegyedének egyetértésével
a) a Magyar Munkáspárt céljainak megfogalmazása, változtatása;
b) a Magyar Munkáspárt Alap- és Szervezeti Szabályzatának módosítása;
c) a Magyar Munkáspárt más párttal való egyesülésének, illetve szét-válásának eldöntése;
d) a Magyar Munkáspárt megszüntetése.
B) a jelenlévő küldöttek több, mint felének egyetértésével
a) az előzetesen lezajlott pártvita alapján a Magyar Munkáspárt politikájának jóváhagyása;
b) a párt előző tisztújító kongresszusa óta végzett munkájának értékelése, a párt következő feladatainak meghatározása;
c) a négyévente sorra kerülő tisztújító kongresszuson az Országos Elnökség és a Felügyelő Bizottság beszámolójának megvitatása és elfogadása;
d) a párt elnökének, az Országos Elnökség tagjainak megválasztása. Az Országos Elnökség tagjaira a párt elnöke tesz javaslatot. Az Országos Elnökség 11-15 tagú;
e) a párt Felügyelő Bizottsága elnökének és tagjainak megválasztása;
f) döntés a fegyelmi ügyekben érkezett kezdeményezésekről, illetve fellebbezésekről, adott esetben fegyelmi vizsgáló bizottság megbízásáról. Az Országos Elnökség két kongresszus között a fegyelmi vizsgálat jogát gyakorolhatja;
g) éves számviteli beszámoló, ezen belül a párt vagyoni helyzetéről szóló elnökségi jelentés (pénzügyi terv, éves költségvetés) elfogadása;
h) olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a Munkáspárt saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával tervez megkötni;
i) döntés jelenlegi és korábbi munkáspárti tagok, vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről;
j ) végelszámoló kijelölése.

Az Országos Elnökség

1. Az Országos Elnökség tisztújító kongresszusok között vezető testületként irányítja a párt tevékenységét.
2. Az Országos Elnökség választott testület. Tagjai: a párt elnöke és alelnökei, valamint az Országos Elnökség további tagjai. Az Országos Elnökség valamennyi tagja vezető tisztségviselőnek minősül.
3. A párt alelnökeit a párt elnökének javaslatára az Országos Elnökség nevezi ki.
4. Üresedés esetén országos elnökségi tagot az éves kongresszuson is meg lehet választani.
5. A Magyar Munkáspártot és a párt Országos Elnökségét mint vezető testületet a párt elnöke mint ügyvezető vezeti. A párt elnökének megbízatása tisztújító kongresszustól tisztújító kongresszusig – legfeljebb 4 évig – tart, és újraválasztható.
A párt elnökének feladatai
a) a párt képviselete. E jogát esetenként átruházhatja;
b) a Munkáspárt napi ügyeinek vitele. A párt elnöke az ügyvezetési fel-adatait személyesen köteles ellátni;
c) a napirendek, időpont és helyszín megjelölésével az Országos Elnökség üléseinek összehívása.
6. A Munkáspárt Gazdasági Vezetőjét a tisztújító kongresszust követően – a párt elnökének javaslatára – az Országos Elnökség bízza meg.
7. Az Országos Elnökség a határozatait, állásfoglalásait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A határozathozatalra érvényes az összeférhetetlenségi szabály (lásd VIII/Kongresszus/10/e). A határozatokat – sor-számozottan – írásban rögzíteni kell.
8. Az Országos Elnökség feladatai
a) a Kongresszus összehívása, a tagság, a budapesti és megyei elnökségek értesítése;
b) a kongresszus napirendi pontjainak meghatározása;
c) a Kongresszus üléseinek előkészítése, a kongresszusi határozatok végrehajtásának szervezése;
d) a testületi beszámolók előkészítése, Kongresszus elé terjesztése;
e) az elmúlt gazdasági év gazdálkodásának (számviteli beszámoló) és az éves költségvetésnek az elkészítése és Kongresszus elé terjesztése;
f) részvétel a kongresszuson és válaszadás a párttal kapcsolatos kérdésekre;

g) a kongresszusi határozatok megértésének, érvényesülésének, megvalósításának szervezése és irányítása, végrehajtásának értékelése;
h) a Munkáspárt politikai álláspontjának folyamatos kidolgozása, a párt-program megvalósulásának szervezése, a központi rendezvények megvalósítása;
i) állásfoglalás időszerű politikai kérdésekben;
j) a párt lapja, A Szabadság működésének, a Mi-Ti és a párt videókiadványai, propagandaanyagai szerkesztésének irányítása;
k) a Munkáspárt elméleti képzésének, a Szabó Ervin Akadémiának működtetése és szervezése;
l) a tagfelvételek jóváhagyása;
m) a Budapesti és megyei elnökségek irányítása;
n) javaslattétel a budapesti és megyei pártszervezetek elnökeinek személyére;
o) a megyei elnökök értekezletének működtetése;
p) az Országgyűlési, Európai parlamenti, önkormányzati választások alkalmából – az érintett pártszervezetek javaslatának figyelembe vételével – döntés az egyéni választókerületben indulók személyéről, valamint a listákról;
q) a párt nemzetközi kapcsolatainak irányítása és szervezése;
r) kitüntetések adományozása;
s) a Magyar Munkáspárt vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Kongresszus hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
t) a párttagság Adatvédelmi Szabályzat szerinti nyilvántartása;
u) a párt határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
v) a párt működésével kapcsolatos iratok őrzése;
z) a pártot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a Polgári Törvénykönyvben előírt intézkedések megtétele.
9. Az Országos Elnökség az üléseit jelenléti vagy online módon tartja meg.
A Magyar Munkáspárt első Országos Elnöksége:
elnök: Dr. Thürmer Gyula
tagok: Balanyi István; Barabás György László; Bencsik Mihály; Benyovszky Gábor; Botta Melinda; Dr. Frankfurter Zsuzsanna; Dr. Hajdu József Péter; Fehérvári Zsolt István; Gál Péter; Karacs Lajosné; Kós Zoltán István; Kovács István, Nagy Attila Tibor; Szabó Zoltán.

A Felügyelő Bizottság

1. A Felügyelő Bizottság egységes testület, mely magában foglalja a pénzügyi ellenőrzési és fegyelmi, illetve etikai munkát. A Felügyelő Bizottság munkáját a Felügyelő Bizottság elnöke irányítja és szervezi.
2. Tisztújító kongresszusok között folyamatosan segíti és ellenőrzi a párt gazdálkodását, valamint a párt erkölcsi tisztaságát. Munkájáról, tapasztalatairól évente jelentést tesz a Kongresszusnak.
A tagnak jogszabályt, a párt alapszabályát vagy kongresszusi határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén - bármely párttag vagy pártszervezet kezdeményezésére - a taggal szemben fegyelmi eljárás folytatható le.
A párt politikájának, illetve erkölcsi tisztaságának megsértése esetén az érintettel szemben fegyelmi vizsgálatot kell lefolytatni.
A párttaggal szembeni fegyelmi vizsgálat megindítását a párttaggal írásban kell közölni.
Az érintett személyt a vizsgálat megkezdése előtt írásban kell tájékoztatni a vizsgálat tényéről, a vizsgálatot folytatók személyéről, az Alap- és Szervezeti Szabályzat vélelmezett megsértéséről.
A tag fegyelmi büntetését kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a fegyelmi büntetés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
3. A Felügyelő Bizottság 5 fős. Elnökét és tagjait a Kongresszus négyévente, tisztújító kongresszuson választja. Megüresedés esetén a Felügyelő Bizottság tagjainak pótlása a soros kongresszuson történhet.
4. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselek-vőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a párt vezető tisztségviselője.
5. A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai a párt Országos Elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
6. A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a párt elnökéhez intézi.
7. A Felügyelő Bizottság a határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
A Felügyelő Bizottság munkája kiterjed:
1. Két kongresszus között folyamatosan segíti és ellenőrzi a párt gazdálkodását. Munkájáról, tapasztalatairól évente jelentést készít. Beszámolási kötelezettséggel a Kongresszusnak tartozik.
2. Fegyelmi, illetve etikai területen a párt politikai és szervezeti egységének, politikai és erkölcsi tisztaságának védelme.
3. A pártfegyelmi büntetés fokozatai:
a) figyelmeztetés,
b) a pártból való kizárás, melynek határozatát véglegesítés végett a Felügyelő Bizottság a soron következő kongresszus elé terjeszti. A Kongresszus határozatáig az érintett személy a pártéletben nem vehet részt.
A Felügyelő Bizottság kizáró határozata ellen párhuzamosan az érintett személy fellebbezést nyújthat be a Kongresszushoz. Új tények felmerülése esetén a kizárt személy a kongresszusi döntés ellen bármelyik következő Kongresszushoz fellebbezhet – a kizárás azonban mindaddig érvényben marad, amíg azt a Kongresszus nem változtatja meg.
A Magyar Munkáspárt első Felügyelő Bizottsága:
elnök: Kerezsi László
tagok: Fülöp József Istvánné; Koch János; Nagy Sándor; Sipos Sándor.

IX.
A párt anyagi eszközei, gazdálkodása

1. A párt meghatározó mértékben a tagdíjakból fedezi működésének költségeit. Ezen kívül a párt anyagi forrásai származhatnak magánszemélyek önkéntes anyagi támogatásából, hagyatékából, a törvény által engedélyezett saját bevételekből, valamint állami költségvetési hozzájárulásból. A párt részére jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el, illetve a párt más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást, illetve névtelen adományt nem fogadhat el.
2. A párt tagjai havi rendszerességgel fizetik a tagdíjat. A tagdíj mértéke a párttag havi nettó jövedelmének 80 ezer forintig 0,5 százaléka, e felett 1 százaléka. Tanulók, rendszeres önálló jövedelemmel nem rendelkezők 200 forint/hó minimál tagdíjat fizetnek. Az Országos Elnökség tagjai jövedelmük 1%-át tagdíjként, további 3%-át adományként kötelesek befizetni.
3. A pártszervezetek a tagdíjat és egyéb bevételeiket a Budapesti, megyei elnökségnek fizetik be. A Kongresszus dönt a párt évenkénti költségvetéséről, s ennek részeként a párt bevételeinek az Országos Elnökség, a Budapesti és megyei elnökségek, a pártszervezetek, alapszervezetek közötti megosztásának arányairól.
4. A Budapesti és megyei elnökségek a Kongresszus, illetve az Országos Elnökség által meghatározott módon önálló pénzgazdálkodási tevékenységet folytathatnak (pénztárkönyvet vezetnek).
Azok a megyék, amelyek nem folytatnak önálló pénzgazdálkodást (nem vezetnek pénztárkönyvet), bevételeiket, kiadásaikat, készpénzkészletüket a párt Pénzgazdálkodási Szabályzatában rögzített módon kezelik.
A pártalapszervezetek önálló pénzgazdálkodást nem folytatnak (pénztár-könyvet nem vezetnek).
A párt könyvelését az Országos Elnökség végzi a havonkénti budapesti, megyei és az országos elnökségi pénzgazdálkodási bizonylatok alapján.
5. A pártszervek közötti pénzügyi elszámolások rendjét a Pénzgazdálkodási Szabályzat rögzíti.
6. Az Országos Elnökség pártgazdasági vezetőt nevez ki. Feladata – az Országos Elnökség, illetve a Kongresszus jóváhagyásával – a párt vagyonának kezelése, pénzügyeinek intézése, költségvetési előirányzatok készítése és megtartása, a központi és helyi szervek ügyviteli rendjének ki-alakítása, megtartása, az állami adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése.

****

Jelen Alap- és Szervezeti Szabályzatot elfogadta a Magyar Munkáspárt 28. Kongresszusa Budapesten, 2022. november 26-án.

Thürmer Gyula sk.
a Magyar Munkáspárt elnöke

 

Alulírott, dr. Bodor Péter ügyvéd (Bodor Ügyvédi Iroda, 1133 Budapest, Pannónia utca 98. VIII. 40., kamarai azonosító szám: 36057792) igazolom, hogy a jelen Alap- és Szervezeti Szabályzat a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege a 2011. évi CLXXV. törvény 38. §. (2)- ben foglaltaknak megfelelően megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.
 
Ellenjegyzem:
Budapest, 2023. március 13.