A szocialista Kubában Fidel Castro 60 évvel ezelőtt, 1960 augusztusában jelentette be az amerikai telefon-, olaj- és agrárvállalatok államosítását. A kubai nép saját tulajdonába vette a kubai erőforrásokat használó amerikai cégeket. Kuba nem lehet önálló és független, ha idegenek bitorolják természeti kincseit.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte az EU vezetőitől, arra hivatkozva, hogy Európának közös nagy projektet kell kínálnia Belarusznak, ami biztosítaná Belarusz helyét az EU-államok táborában. A lengyel tőkések nem férnek a bőrükbe. Megnyugodtak, miután Trump újabb amerikai katonákat küld Lengyelországba és most a belarusz üzemek és földek kellenének nekik. Arra számítanak, hogy maguk mellé tudják állítani az EU többi kormányát, amelyek szívesen feldarabolnák Belaruszt.
Pekingben az egyetem augusztus 29-én, a középiskolák szeptember 1-7 között kezdik meg az új tanévet. Abból indulnak ki, hogy a koronavírus idején hozott rendkívüli intézkedésekre nem lesz szükség. Az iskolák a normális rendnek megfelelően kezdik meg munkájukat.
Alekszandr Lukasenko eddigi elnök a szavazatok 80,23 százalékával ismét Belarusz elnöke lett az augusztus 9-i választásokon. Fő ellenfele, Szvetlana Tyihonovszkaja a szavazatok 9,9 százalékát kapta. A választási részvétel magas volt, a választók mintegy 84 százaléka elment szavazni. A liberális ellenzék nem fogadta el a választások eredményét, és vasárnap este Minszkben és néhány más városban erőszakba torkolló megmozdulásokat szerveztek. A belarusz állami erők az éjszaka folyamán helyreállították a rendet. A belaruszok többsége megértette, hogy Belarusz függetlenségének záloga a jelenlegi politika folytatása. A stratégiai ágazatokat ne privatizálják, a földeket ne kapják meg külföldiek, maradjon meg az állami egészségügy és oktatás, Belarusz ne adja fel függetlenségét senkinek sem. Gratulálunk a belarusz nép döntéséhez.
A jövő héten Csehországba és Lengyelországba érkezik Pompeo amerikai külügyminiszter. Az USA szeretné maga mellé állítani a kelet-európai országokat a Kína-ellenes háborújában. Magyarország egyelőre nem lépte túl az EU közös politikájának kereteit és nem csatlakozott a Kína-ellenes „keresztesháborúhoz”. A cseh és a lengyel kormány már eddig is számos kérdésben támogatta az USA-t. A két ország csatlakozása súlyos csapás lenne a Visegrádi Együttműködésre.
