Mintegy harmincan gyűltek össze március 14-én a kora délutáni órákban a Kossuth-szoborhoz szervezett megemlékezésen. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegtek. (https://oroscafe.hu)

A márciusi 12 pont utolsó pontja Erdély és Magyarország egyesítésére vonatkozik.  A szabadságharc hős költője, Petőfi erdélyi tájon adta életét a magyar szabadságért. Erdélyben élt és küzdött Gábor Áron. – emelte ki a pártelnök.

Erdélyben napjainkban is kokárdával és magyar zászlóval emlékeznek a magyar szabadság ünnepére. Pedig már közel egy évszázad telt el azóta, hogy Románia a nyugati nagyhatalmak támogatásával letörte a magyar vöröshadsereg ellenállását, és megszállta Erdélyt. Ezek az emberek mégis megmaradtak magyarnak.

Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az Európai Uniós tagság egyáltalán nem garantálja a határon túli magyarság jogainak tiszteletben tartását és a közösség megmaradását. Húsz évvel ezelőtt még 2,7 millió magyar élt a szomszédos országokban, napjainkban már 2,1 millióra esett a számuk..

Ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani, akkor csak idő kérdése és teljesen eltűnhet a határon túli magyarság. S akkor majd nem lehet magyar szót hallani ott, ahol született Kosztolányi Dezső, Arany János, Ady Endre, Tamási Áron vagy éppen Márai Sándor.

Ezt a folyamatot, pedig csak akkor tudjuk megállítani, ha sikerül kivívni magyar autonóm tartományok létrejöttét, melyek segítik megóvni a magyar közösségek kultúráját és anyanyelvét.

És ne legyünk kishitűek! A világ átalakul. A történelem hozhat olyan fordulatot, amely nyomán egyszer a szétszakított magyar nemzet újra közösen építhet egy szabad, magyar hazát munkát, kenyeret és megélhetést biztosítva a Kárpát medence minden magyarjának.