Jobboldali államcsíny Bolíviában
Evo Morales bolíviai elnök, akit október 20-án a választók 47 százaléka ismételten elnökké választott, lemondott, arra hivatkozva, hogy az ellenzékkel való küzdelem polgárháborúhoz vezetne. Bolíviában megkezdődött Morales több hívének letartóztatása.
Bolívia nem szocialista ország, de Morales elnök haladó, a nép érdekeit szolgáló, függetlenségi politikát folytatott. Szoros szövetségben állt Kubával és Venezuelával. Az USA az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tesz a baloldali, nemzeti függetlenségüket védő rendszerek megbuktatására. Brazíliában jobboldali konzervatív elnök került hatalomra. Venezuelában az USA nyíltan szervezkedik Maduro elnök ellen, de eddig sikertelenül. Az amerikai nyomás és embargó ellenére nem sikerült Kubát letéríteni a szocializmus útjáról. Venezuelától eltérően Bolíviában a rendőrség és a hadsereg nem állt ki Morales mellett, ezzel gyakorlatilag államcsínyt hajtott végre, hiszen a törvényesen megválasztott elnököt kényszerítette lemondásra.