A szocializmus évtizedeiben május elsején felvonultunk, pihentünk, szórakoztunk. Sör és virsli tényleg volt. De volt munkás-paraszthatalom. A parlamentben munkások, parasztok, dolgozók ültek. Ők döntöttek arról, hogy mire menjen az ország pénze. Volt munka, s nem külföldön, hanem itthon, és nem közmunka, hanem rendes munka. Volt biztonság. A fizetésből nem lehetett palotát építeni, de tellett belőle kocsira, hétvégi házra, a gyerek iskoláztatására. És május elsején azért mentünk felvonulni, mert tudtuk, hogy mindez a miénk, és mindez jó.