Az ötórás Orbán-Putyin-találkozó jelentőségét növeli az a tény, hogy három nappal később Putyin a pekingi olimpia idején találkozik a Kínai Népköztársaság vezetőjével, Hszi Csin-ping elnökkel. Világos üzenet: Oroszország nincs egyedül a NATO-val és az USA-val szemben. Európa pedig csak veszíthet a további konfrontációval és a háborúval.
A NATO fel akarja venni Ukrajnát. A NATO-t 1990, azaz a hidegháború vége óta 5 alkalommal bővítették. 1991-ben 16 tagja volt, ma 30. Minden alkalommal közelebb került Oroszországhoz. Szárazföldi háborút jelenleg csak a balti államokon keresztül lehetne indítani, de ez nagyon szűk terület. Ukrajna és Grúzia felvétele esetén a NATO széles sávban szárazföldi háborút is indíttathatna Oroszország ellen. De elég lenne az is, ha Ukrajna háborús konfliktusba kerülne az orosz féllel, és a NATO beavatkozna.
Mit akart Marc Dillard amerikai ügyvivő a magyar honvédelmi minisztertől egy nappal Orbán Viktor moszkvai tárgyalásai előtt? Nem arról akarták meggyőzni, hogy mégis csak hívjunk be NATO-csapatokat? Miért nem mondják meg az igazat? Jogunk van tudni!
Eduárd Baszurin, a Donyecki Népköztársaság Népi Milíciája katonai felderítésének parancsnokhelyettese szerint az ukrán hadsereg hadműveletekre készül. A Donyecki Népköztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy veszély esetén Oroszországhoz forduljon segítségért.
Jó messze ül egymástól a moszkvai tárgyalóasztalnál Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Remélhetőleg az álláspontok ennél közelebb állnak egymáshoz. Orbán ma az egyetlen EU- és NATO-tagállami vezető, aki személyes kontaktusban van az orosz vezetéssel. Kívánjuk, hogy e tárgyalás távolítsa Európát a háborútól és ne közelítse.
