A Francia Kommunista Párt 14 óta először önálló jelöltet állít a köztársaság elnöki tisztségre. Jelöltjük Fabien Roussel, a párt 52 éves főtitkára. A választások 2022 áprilisában lesznek.
2021. szeptember 14-én, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, azaz a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre. Hogy miért nem 250 ezer, miért csak 200 ezer? Miért nem adómentesen? Vélhetően azért, mert azért harcolni kellene. A szakszervezeti főnökök elégedetten dőlhetnek hátra. Semmit sem kellett csinálni, csak rábólintani a kormány elképzelésére. Hogy elég-e a dolgozó embereknek ennyi, hogy meg tudnak-e élni ennyiből, ez nem érdekelte a „szociális partnereket”
2021. szeptember 11-én az egykori kubikusokra emlékeztek Mezőtúron a kubikus szobornál immár 17. alkalommal. A szónokok az emberi tisztesség, az éltető munka példaképeként állították e munkás embereket elénk, ma élők elé. A Munkáspárt Megyei Szervezetének koszorúját Bíró Imre és Csajbók Ferenc helyezte el.
Vannak dolgok, aminek örülni lehet. Ilyen az is, hogy elkészült a budavári Királyi Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Csikós-udvar nagyobb részének rekonstrukciója. Nem lehet örülni viszont annak, hogy Gulyás Gergely miniszter úr a szocialista korszakkal szembeni utálatát ezúttal is rázúdította a társadalomra. Emlékeztetnénk miniszter urat, hogy a budai vár számos épületét nem a szocializmus tette tönkre, hanem a második világháború. A szocializmus a háború által okozott károkból sok mindent helyreállított. Még a budai vár számos értékét is, igaz, nem mindent. De mit csináltak Magyarország tőkés kormányai 1990-től napjainkig? Nekik nem kellett a háború utáni helyreállítással foglalkozni. Csak dolgozni kellett volna, lopás és gazdagodás helyett. A Királyi Lovarda helyreállítása szép munka volt, gratulálunk!
Belaruszban szeptember 17-én ünneplik a Népi Egység Napját. Az idén először kerül erre sor, mivel a közel múltban emelték állami ünneppé. Ezen a napon arra emlékeznek, hogy 1939. szeptember 17-én Belarusz nyugati része egyesült Belarusz keleti részével. A nyugati területek 1920-ban a lengyel-szovjet háború után lengyel megszállás alá kerültek. Alekszandr Lukasenko elnök ünnepi beszédében emlékeztett arra, hogy 1939-ig a lengyel-belarusz határ Minszk alatt húzódott. Belarusz a második világháború éveiben megvédte függetlenségét. Az elmúlt másfél évben a nyugati hatalmak hibridháborújával szemben is a függetlenségünket védtük. – mondotta. Belarusz nyugati határai biztonságban vannak. – emelte ki, utalva a most folyó Zapad-2021 belarusz-orosz közös hadgyakorlatra.
