Ezúttal sem kötötték a magyar nép orrára, hogy miről tárgyalt Orbán Viktor Németország hadügyminiszterével, a CDU elnökével, Annegret Kramp-Karrenbauer asszonnyal. Minap Kövér László, az Országgyűlés elnöke még a IV. Német-Római Szent Birodalom létrejöttéről beszélt mint rémálomról, de a gyakorlatban egyre szorosabb szálakkal kötik Magyarországot Németországhoz.
Az Egyesült Államok 91 millió kínai embert és családtagjaikat kívánja kitiltani az USA-ból. Pompeo külügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy az USA mérlegeli szankciók bevezetését a Kínai Kommunista Párt tagjai ellen. Jelenleg a kínai pártnak 91 millió tagja van. Ilyen nagyságrendű kommunista-ellenességet nem látott Amerika az 1950-es évek óta. Az amerikai terv végrehajtása óhatatlanul kínai válaszlépésekhez vezet, és így az USA hibájából soha nem látott mértékű feszültség alakulhat ki. Az USA paranoiája a világot veszélyezteti.
2020. július 18-án demonstrációt tartanak a postás szakszervezetek Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irodája előtt. A négy postás szakszervezet a postások megbecsüléséért, és az idei bérfejlesztésért vonul a Vám utca 5-7 elé. A Munkáspárt támogatja a postások megmozdulását. Kérjük azokat a postásokat, akik a Munkáspárt tagjai vagy barátai, hogy támogassák társaikat!
Kövér László, a parlament elnöki kijelentette, hogy Magyarország csak akkor járul hozzá az EU-hitel közös felvételéhez, ha „mindez csak és kizárólag az Unió bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja.” Csakhogy, éppenséggel azt szolgálja. A magyar történelem alapvető tanulsága az, hogy a túl szoros kapcsolat Németországgal súlyos következményekkel jár Magyarország számára. Magyarországnak akkor van esélye, ha a mai szövetségi elkötelezettségei mellett szilárd együttműködést épít Oroszországgal és Kínával. Szükséges az is, hogy a magyar politika a szövetségeseit olyan politika irányába tolja, amely kiegyezést hirdet Oroszországgal és Kínával. Nem kérünk a német birodalomból!
A belarusz választási bizottság öt elnök-jelölt jelöltségét hagyta jóvá. Így az augusztus 7-i elnökválasztáson Andrej Dmitrijev, Anna Kanopackaja, Alekszandr Lukasenko, Szvetlana Tyihanovszkaja és Szergej Cserecseny indulhat. Lukasenko a jelenlegi elnök, akinek nevéhez fűződik Belarusz elmúlt közel három évtizedes fejlődése. Belarusz sikerrel őrizte meg függetlenségét. Az embereknek elfogadható életszínvonalat és belső stabilitást, nyugalmat, rendet és tisztaságot biztosít. A másik négy személy különböző ellenzéki csoportosulásokat képvisel. Céljuk a jelenlegi elnök leváltása, és tisztán tőkés modell bevezetése, a belarusz ipar privatizációja, a nyugati típusú többpártrendszer bevezetése, Belarusz csatlakoztatása az EU-hoz és a NATO-hoz.
