15 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én az emberek felelhettek az alábbi kérdésre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?” A népszavazást a Munkáspárt kezdeményezte. A választók 65 százaléka, 1,9 millió ember igent mondott.
Az EU új vezetői, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Christine Lagarde az Európai Központi Bank elnöke együtt ünnepelték a lisszaboni szerződés életbe lépésének tizedik évfordulóját. A lisszaboni szerződés volt az európai nagytőke konzervatív és liberális szárnyának kompromisszuma, amelyre a mai EU is épül. Nem került sor európai alkotmány elfogadására, amely az EU uralmát biztosította volna a nemzetállamok felett. Megmaradt a nemzeti kormányok együttműködésére épülő Európai Bizottság, de jelentősen megnőtt az Európai Parlament szerepe, amely a nemzeti önállóság elleni támadások egyik fő eszközévé vált. Összegészében a lisszaboni szerződés a liberálisoknak kedvezett. Nem véletlen, hogy a Gyurcsány-kormány az elsők között ratifikálta. A szerződés nem oldotta meg az EU problémáit, sőt a mai válság egyik előidézője.
Az USA ismét beavatkozott a Kínai Népköztársaság belügyeibe. Az amerikai Képviselőház törvényt fogadott el, amelyben elítéli Kína politikáját a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület vonatkozásában, azzal vádolva Kínát, hogy elnyomja az ott élő ujgur lakosságot. Qin Gang kínai külügyminiszter behívatta William Klein pekingi amerikai ideiglenes ügyvivőt és tiltakozását fejezte ki. Az USA fokozza a nemzetközi feszültséget, veszélybe sodorja a világ békéjét. A Munkáspárt elítéli az amerikai beavatkozást a Kínai Népköztársaság belügyeibe.
Egyesek arra számítottak, hogy a NATO vezetői kemény hangú üzenetet küldenek Kínának. Mások úgy vélték, hogy az egyes országok saját érdekei miatt nem mernek ujjat húzni Kínával. Nos, a NATO nem üzent hadat Kínának. De tény, hogy a NATO elkezdett intézményesen foglalkozni Kínával. „Elismerjük, hogy Kína növekvő befolyása és nemzetközi politikája egyszerre jelent lehetőségeket és kihívásokat, melyeket szövetségként közösen kell kezelnünk.” mondta ki a londoni nyilatkozat. Stoltenberg főtitkár tovább ment a sajtótájékoztatón: „Meg kell találnunk az útját annak, hogy Kínát fegyverzetcsökkentési megállapodásokra bírjuk rá.” Semmi jó nincs abban, hogy a NATO Oroszország mellé most még Kínát is felvette az ellenfelek táborába. A NATO nem üzent hadat, de nem is nyújtott békejobbot.
Új vezérigazgató irányítja január 6-ától a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) Zrt-t. Pályázata alapján a főpolgármester dr. Walter Katalint nevezi ki a főváros egyik legfontosabb, és további megerősítés előtt álló vállalatának élére. - olvasható a fővárosi honlapon. Walter doktornő Bajnai Gordon kabinet főnöke volt és az utóbbi időben a Soros-féle CEU keretében töltött be vezető állást. A liberálisok győzelme az önkormányzati választásokon kiélezi a magyar tőkésosztály konzervatív és liberális szárnya közötti küzdelmet. Mindenütt törnek előre a liberálisok. De ennek ne tessék örülni! Az egyszerű budapesti emberek ezentúl sem szólhatnak bele a főváros ügyeibe. Nem ellenőrizhetik, hogy mire költik a köz pénzét. Mert, hogy költik a liberálisok a pénzt, azt már tudjuk.
