24 márc. 2022

„Mindent megteszünk azért holnap is, hogy megvédjük Magyarországot és garantáljuk, hogy hazánk ne keveredhessen bele ebbe a háborúba” – írta hivatalos közösségi oldalán szerda este Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minden most kevés, Miniszter Úr! A lehetetlent tegyék meg! Akadályozzák meg, hogy a vérszomjas lengyel, román, baltikumi kormányok világháborúba taszítsanak bennünket! Kezdjenek tárgyalást és egyezzenek meg Oroszországgal! Most még megnyerhetik a választást, de ha háború lesz, Önök is belebuknak! Magyarország pedig elpusztulhat!

Bővebben

24 márc. 2022

Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy Belaruszt hadviselő félnek tekintik. A NATO 30 ezer lengyel és 10 ezer amerikai, brit és más NATO-katonát sorakoztatott fel a lengyel-belarusz határon. A belarusz-ukrán határ ukrán oldalán az ukrán nacionalista és fasiszta különítmények manővereznek. A nyugati média hamis hírekkel árasztja el a világot, mondván, hogy „Belarusz támadni fog”. Putyin orosz elnök közölte: ha támadás éri Belaruszt, védeni fogjuk, mint saját hazánkat!

Bővebben

24 márc. 2022

Huszonhárom éve, 1999. március 24-én a NATO repülői és rakétái megindultak Jugoszlávia ellen. Az agressziót „humanitárius intervenciónak” keresztelték el. Arra hivatkoztak, hogy Koszovót meg kell menteni az „etnikai tisztogatástól.” Valójában a Slobodan Milošević vezette Jugoszláviát akarták térdre kényszeríteni, amely nem volt hajlandó úgy táncolni, ahogyan a nyugat fütyült. A NATO könyörtelenül pusztította a gyárakat, iskolákat, a dunai hidakat, kórházakat. Két és félezer embert öltek meg, köztük négyszáz gyermeket. „Mi csak gyerekek voltunk” – olvasható az emlékművön.

A háború ellen egyetlen NATO-állam sem emelte fel a szavát. Az első Orbán-kormány a NATO rendelkezésére bocsájtotta a magyar légteret, vasutakat, közutakat. Az agresszió ellen csak a Munkáspárt tiltakozott, csak a Munkáspárt mondta ki, hogy ez nem a mi háborúnk.

Bővebben

23 márc. 2022

A szomszédunkban kitört háború a magyar cégek jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetére – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérésében. A foglalkoztatott létszám alapján a 21-50 és a 151-250 főt foglalkoztatók érzik a legnagyobb arányban a háború negatív hatását. (https://uzletem.hu). Ki kell egyezni Oroszországgal, Európának együtt kell működnie az oroszokkal.

Bővebben