Oroszország és Kína együtt lép fel az USA és szövetségesei háborús politikája ellen. Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök kemény figyelmeztetést küldtek az USA-nak és szövetségeseinek. Oroszország és Kína fellép a NATO bővítése ellen, ellenzi közepes és kisebb hatótávolságú rakéták telepítését Európában és az Ázsiai-Csendes óceáni térségben. Kijelentették, hogy a demokrácia meghatározása nem egyes államok előjoga, és fellépnek a belügyekbe való mindenfajta beavatkozás ellen.
Az új szlovák kormány is megadta magát az USA nyomásának. Washingtonban aláírták az amerikai-szlovák védelmi egyezményt. Az USA mostantól szabadon jöhet-mehet Szlovákiában és használhatják a szlovákiai katonai létesítményeket is. Mivel a többi térségbeli ország, köztük Magyarország is „beállt a sorba”, így az USA Lengyelországtól és a Baltikumtól kezdve Romániáig zárt frontvonalat alakíthat ki Oroszországgal szemben. Ilyen zárt „keleti frontról” Hitler sem álmodhatott.
Csak az indulás időpontját kapták az amerikai 82. légi szállítású hadosztály katonái a Fort Bragg-i támaszponton. Az viszont bizonytalan, hogy mikor térnek vissza Ukrajnából és visszatérnek-e egyáltalán. Háborúba mennek…
Görögország számos részén 2 euró fölé (698 forint) ment a benzin ára. Az országos átlagár 1,83 euró (639 forint). A görög kormány nem hajlandó sem befagyasztani az árakat, sem csökkenteni a 24 százalékos ÁFA-t és az igen magas jövedéki adót.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország az európai külső határok megerősítésével és a menedékkérők elosztásának "kötelező szolidaritási" elvével segítené elő a közös európai menekültügyi rendszer reformját. Vagyis, megoldás helyett tovább keverik a szuarét.
