„Kunhalmi Ágnes számíthat a Jobbikra. Őt támogatjuk az előválasztáson! Hajrá, Ági!” – írta Jakab Péter, a Jobbik elnöke. A hataloméhség összehozza a pártembereket, akiknek nincsenek elveik. Néhány éve se a Jobbik nem állt volna szóba az MSZP-vel, az MSZP meg fasisztának nevezte a Jobbikot. Megváltoztak volna a pártok? Nem, semmit sem változtak. Csak a hataloméhségük lett határtalan. Készek bármit, és bárkit eladni. Tisztelt MSZP-s szavazó! Most éppen Önt adják el!
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke május elsején nem felvonulást szervezett, hanem nyíltan Dobrev Klára miniszterelnöki jelölése mellett állt ki. „Eljátszottam én is a gondolattal: mi lenne, ha egy szociálisan érzékeny hölgy lenne majd a kihívók között? Tetszik a gondolat. Régóta ismerem, s tudom róla, hogy ő mindig kész cselekedni. Nem halogat, nem ígérget, cselekszik. Megfelelő időben és megfelelő helyen.” Kordás mint magánember azt támogat, akit akar. De szakszervezeti elnökként ezt nem teheti. Nem támogathat egy tőkéscsoportot egy másik tőkéscsoporttal szemben. A szakszervezetet belevinni a liberálisok oldalán a választási harcba, halálos bűn. Kordás, tegyük hozzá, nem először a szervezett munkásság, a dolgozók érdekei ellen lép fel, kárt okoz a mozgalomnak, a dolgozó embereknek.
A kubai szakszervezetek és a baráti társaságok szövetsége nemzetközi online demonstrációt szervezett május elseje alkalmából. A részvevők tiltakoztak a Kuba elleni amerikai szankció-politika ellen is. A rendezvényt köszöntötte a Magyar Munkáspárt is.
Ha az idei május elseje a könyörtelen korlátozások miatt nem is volt olyan, mint szokott, de a török dolgozók több városban kimentek az utcára. A május elsejei tüntetések megmutatták, hogy a hatalom korlátozásai és tiltásai sem akadályozhatják meg az utcai felvonulásokat, ha a dolgozók emberek összefognak és közösen akarják. – nyilatkozta a Török Kommunista Párt az ünnep után.
Franciaországban több mint százezren vonultak utcára május elsején a szakszervezetek felhívására a munka ünnepén a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére. A szakszervezetek országszerte több mint háromszáz megmozdulást szerveztek a munkahelyek, a fizetések, a közszolgáltatások megőrzése érdekében, és a csorbuló szabadságjogok és a béke védelmében, de tiltakoztak az álláskeresés idejére biztosított állami juttatás reformja ellen is, amely július 1-én lép életbe.
