Magyar Péter több mint személy, jelenség! A Tisza párt 1,3 millió szavazatot kapott az európai parlamenti választásokon. Magyar tömeggyűlései is meglepetést okoztak, de elérni a Fideszre leadott szavazatok 66,5 százalékát, nos, ez csak azért nem politikai atombomba, mert most nem a magyar parlamentbe választottunk képviselőket.

Aki csodákban hisz, ne is folytassa az olvasást! Csodák ugyanis nincsenek. Tények viszont vannak, még akkor is, ha azok nem tetszenek.

Tény, hogy Magyarországon kapitalizmus van. A kapitalizmusban nem azt vesszük, nem azt esszük, amit akarunk. Azt vesszük és azt esszük, amiről a tőke elhiteti, hogy ezt kell szeretnünk. És mindaddig azt vesszük, és azt esszük, amíg a tőkének profitot hoz. Ha már nincs profit, jön a következő ügyeletes kedvenc. Mi meg veszünk és eszünk tovább.

A kapitalizmusban nem a nép talál magának hősöket. A tőke fedez fel olyanokat, akikről elhitetik a néppel, hogy az ő hőseik. A tőke megad mindent ügyeletes hőseinek mindaddig, amíg fenntartják a stabilitást, és végrehajtják mindazt, amit a tőke legnagyobb képviselői előírnak.

A kapitalizmusban nem a pártok választanak tőkét, hanem a tőke választ magának pártokat. De mivel a tőke érdekei sokszínűek, többféle párt mögé állhatnak. De mindig eljön a pillanat, amikor a tőke legerősebb képviselői megegyezésre jutnak és a tőke, a kapitalizmus közös érdekeit képviselve oda állnak egyik vagy másik mellé.

A többi már szomorú színjáték. A közvélemény-kutatók, a média elhitetik velünk, hogy pont arra vágyunk, amit a tőke sugall. Nekünk nincs más dolgunk, mint szavazni.

A tőke a magyar kormányoktól azt várja, hogy ne legyen forradalom, de még sztrájk se, a tőke zavartalanul gazdagodhasson.  Magyarország pedig hajtson végre mindent, amit a nagyok, az USA, az EU, a NATO mondanak.

A tőke nem finnyás. 1994-ben visszaengedték a hatalomba Horn Gyulát, nem zavarta őket Horn múltja, legfeljebb szóltak neki, hogy a Munkás-paraszt Hatalomért Emlékérmet csak otthon tűzze ki. Gyulánk tökéletes népi hős lett. 65 év felett eltörölte a viteldíjat a közlekedésben, ugyanakkor eladta az állam minden vagyonát a külföldnek. És persze szaladt a NATO-ba.

Gyurcsányt is imádta a nyugat. Számolatlanul vette fel a hiteleket, amik után a bankok szép profitra tesznek szert. Handabandázásával a népet is nyugalomban tartotta egészen addig, amíg a tőkés világválság hozzánk is besodorta a tömeges munkanélküliséget, az inflációt. Gyurcsány nem tudott mit kezdeni vele, le is út, fel is út!

A nyugat nehezen barátkozott meg a gondolattal, hogy a Fidesz vegye át a hatalmat. Felemlegették korábbi kijelentéseiket, amelyeket nyugaton antiszemitának tekintettek, de felismerték, hogy Orbánon kívül senki sem képes rendet tartani az országban.

Ment is minden rendben, egészen addig, amíg a tőke fel nem tett magának két kérdést. Meddig képes a Fidesz fenntartani a kapitalizmus uralmát? Meddig viselheti el a nyugat az Orbán-kormány kibeszélését a NATO-ból, ellenkezését az EU-val, és a nyugatival nem kompatibilis önállósági politikáját?

Az Oroszország elleni háborúra készülve egyre sürgetőbbé vált a válasz. Nem lehetett megkérdőjelezni, hogy stabilitás van, de a magyar külpolitikát már fenyegetésként fogták fel.

A tőke körbenézett, és csak régi szövetségeseit találta. Ők is tudják, hogy Gyurcsány már a múlt, Dobrev pedig nem Evita, nem Eva Peron, hanem az ambiciózus középszerűség megtestesítője, és ráadásul sikítva beszél.

Ekkor jelent meg Magyar Péter. Ő főnyeremény a Fidesz minden ellenfelének, sőt a külföldi hírszerzéseknek is, mivel ő olyat tud, amit más nem. Belülről ismeri az Orbán-kormányt. A Fidesz fegyelmezett párt, nincs kibeszélés, senki sem állt át az ellenfélhez, úgyhogy az ilyen infók aranyat érnek.

Valakik azonban úgy döntöttek, hogy Magyar többet ér. Olyan „népi hőst” lehet belőle faragni, aki ismeri a Fidesz gyengéit. Igaz, hogy ő is benne volt a bulikban, de ő a „megtért fiú”, akinek, mint a Bibliában, megbocsájtunk. Az amerikaiak vélhetően azt is tudják, hogy Magyar fején is lehet vaj. Ha így van, sakkban lehet tartani, tökéletes lehet új miniszterelnöknek.

A többi már pénz kérdése, az pedig van. Magyart felépítették. Nagyjából úgy, mint annak idején Macron vagy Zelenszkij esetében. A modern hajviselet, a napszemüveg, a világos ruhák üzenet a fiataloknak. A teherautó platójáról elmondott beszédek a tömeget, a „forradalmat”, 1956-ot idézik fel. Megtanították azt mondani, amit az emberek hallani akarnak.

A konzervatív oldal nem találta meg az ellenszert. A „volt igazságügyminiszter volt férje” gúnyolódás nevetséges volt, visszaütött.

A java most jön. Magyart komoly szereplővé tették. Kérdés, hogy a tőke minden csoportja mögé áll-e? A nyugat zsarolni akarja vele Orbánt, vagy leváltani? Elválik.

A válaszért az alábbi címre menjenek: Szabadság tér 12, US Embassy Budapest.