Szerbiában komolyan foglalkoznak a kötelező katonai szolgálat visszaállításával. A járvány is arról győzi meg az embereket, hogy szükség van minél több kiképzett és veszély esetén mozgósítható erőre. A katonai semlegesség körülményei között a fegyveres sorkatonai szolgálat hosszú távú megoldást jelentene, amely egyaránt kielégíti a hadsereg békebeli és háborús igényeit. – jelentette ki Milan Mojsilović tábornok, a szerb vezérkar főnöke.
Moszkvában megkezdődött az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusa. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke levélben köszöntötte Gennagyij Zjuganov elnököt. „Meggyőződésünk, hogy a világ változás előtt áll. Fontos szerep vár Kelet-és Közép Európa dolgozó tömegeire, amelyek még emlékeznek a szocializmus vívmányaira és ma mindenki másnál jobban vannak kitéve a nemzetközi imperializmus hódító és agresszív törekvéseinek.” – olvasható a levélben. A kongresszus dönt arról, hogy mit tesz az orosz párt ebben a helyzetben, képesek-e megrengetni a tőke hatalmát, ahogyan sokan követelik.
Százhuszonöt éve, 1896. április 23-án látta meg a napvilágot a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, Zalka Máté. Író volt és katona. A spanyol polgárháborúban való részvétele tett nevét különösen ismertté. Lukács Pál néven az egyik nemzetközi dandár parancsnokaként harcolt Franko csapatai ellen. 1937 júniusában egy gránátszilánk halálra sebezte. Hamvai 1979-kerültek haza. A Fiumei úti Munkásmozgalmi Panteon előtti sírkertben helyezték hazai földön örök nyugalomra.
A görög kormány továbbra sem ismeri el Koszovót, mint önálló államot. – jelentették be. A 10 ezer négyzetkilométer területű és 1,8 millió lakossal rendelkező Koszovót, amely Szerbia része, a NATO 1999-ben, a Jugoszlávia elleni háború után megszállta. 2008-ban nyilvánították magukat független államnak. Az ENSZ 193 tagállama közül 98 ismerte el. Az EU jelenlegi tagjai közül Koszovót Görögország mellett nem ismeri el Spanyolország, Szlovákia, Románia és Ciprus. Magyarország sajnálatosan elismerte, sőt a magyar csapatok részt vesznek Koszovó katonai megszállásában.
Ausztria 1955 óta semleges, azaz nem tagja egyetlen katonai szervezetnek sem. Semleges maradhat-e az olyan ország, amely területén huzamosabb időn keresztül nagy mennyiségű katonai eszközt és csapatokat szállítanak át? – teszi fel a NZZ svájci lap. Németországból jelenleg Ausztrián keresztül folyik az amerikai csapatok szállítása Szlovéniába.
