29 máj. 2020

Ilyet másutt nem olvashat. Mit jelentett Trianon a szocializmus idején? Kihasználatlan lehetőségek 1990 után. Mit hoz a jövő? A Szabadság mostani számában megismerheti Erdély elvesztésének történetét. Ezúttal is izgalmas párhuzamos interjúkat olvashatunk a Munkáspárt helyzetéről. Érdekes emberek szólalnak meg Csongrádból, Hajdú-Biharból, Nógrádból, Bács-Kiskun megyéből. Olvassa és terjessze A Szabadságot Ön is!

Bővebben

29 máj. 2020

Nem született döntés a háziorvosi praxisok államosításáról. Így reflektált Gulyás Gergely miniszter arra a kérdésre, hogy tervezi-e a kormány a háziorvosi praxisok államosítását. A rendszerváltás érintette az egészségügyet. Megszűnt az egységes állami egészségügyi rendszer. Megindult az egészségügyi szolgáltatások fokozatos privatizációja. Az alapellátásban megszűnt a közszolgáltatás. Ezt ma háziorvosi praxisjoggal rendelkező egyéni vagy társas vállalkozások (bt. kft.) végzik. A beteg a háziorvossal találkozik először, ő ismeri legjobban az embereket. Mégis ez a rendszer egyik leggyengébb pontja.

Bővebben

29 máj. 2020

A szerdai kormányülésen döntést hoztak arról, hogy iskolaőrséget hoznak létre, az intézkedés 500 iskolát érint majd. Az iskolaőrök volt rendőrök lehetnek, iskolánként egy személy fogja betölteni ezt a posztot és más jogszabályi megítélés mentén, de a tantestület részét fogják képezni ők is. A szocializmusban nem kellett iskolarendőr. Magyarország a rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt eljutott oda, hogy az iskolában a rendet csak rendőrökkel lehet fenntartani. Ki a felelős? A kapitalizmus! A pénz lett a legfőbb érték, nem a tudás, a szorgalom, a munka. Senki sem tiszteli az időseket. Senki sem védi a tanárokat. Az erőszak, a közönségesség, az individualizmus uralta el a médiát, a politikát, a közéletet, az iskolát. Az iskolarendőr csak felszíni kezelés, de nem megoldás. A kapitalizmust kell megváltoztatni. Új közösségi társadalmat teremteni, ahol nem a pénz diktál, hanem az ember, ahol az értékek a helyükre kerülnek.

Bővebben

29 máj. 2020

Az Európai Unió országainak kormányai az elmúlt hetekben mintegy 2 ezer milliárd eurót adtak a vállalataiknak. – írja a londoni The Economist. A pénzt eleinte a kicsik kapták, pékségek, éttermek, könyvesboltok, de most már csak az óriások. A francia kormány 8 milliárdot ad a Renaultnak és más nagy autógyáraknak. A Lufthansa 9 milliárdot kap a Merkel-kormánytól. Az Air France 7 milliárdot Macrontól. A legaktívabb éppen a német kormány. Németország az EU GDP-jének 25 százalékát termeli meg, de most az összes állami támogatás 47 százalékát adja. A tőkésállamok megijedtek. Tudják, hogy a tömeges munkanélküliség, az infláció, a kiszolgáltatottság a tőke ellen fordíthatja az embereket. Az embereknek is adnak, de csak aprópénzt. A nagy pénzek a bankok, a nagyvállalatok megmentésére mennek.

Bővebben