06 dec. 2019

15 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én az emberek felelhettek az alábbi kérdésre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?”  A népszavazást a Munkáspárt kezdeményezte. A választók 65 százaléka, 1,9 millió ember igent mondott.

Bővebben

06 dec. 2019

Az EU új vezetői, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Christine Lagarde az Európai Központi Bank elnöke együtt ünnepelték a lisszaboni szerződés életbe lépésének tizedik évfordulóját. A lisszaboni szerződés volt az európai nagytőke konzervatív és liberális szárnyának kompromisszuma, amelyre a mai EU is épül. Nem került sor európai alkotmány elfogadására, amely az EU uralmát biztosította volna a nemzetállamok felett. Megmaradt a nemzeti kormányok együttműködésére épülő Európai Bizottság, de jelentősen megnőtt az Európai Parlament szerepe, amely a nemzeti önállóság elleni támadások egyik fő eszközévé vált. Összegészében a lisszaboni szerződés a liberálisoknak kedvezett. Nem véletlen, hogy a Gyurcsány-kormány az elsők között ratifikálta. A szerződés nem oldotta meg az EU problémáit, sőt a mai válság egyik előidézője.

Bővebben

06 dec. 2019

Az USA ismét beavatkozott a Kínai Népköztársaság belügyeibe. Az amerikai Képviselőház törvényt fogadott el, amelyben elítéli Kína politikáját a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület vonatkozásában, azzal vádolva Kínát, hogy elnyomja az ott élő ujgur lakosságot. Qin Gang kínai külügyminiszter behívatta William Klein pekingi amerikai ideiglenes ügyvivőt és tiltakozását fejezte ki. Az USA fokozza a nemzetközi feszültséget, veszélybe sodorja a világ békéjét. A Munkáspárt elítéli az amerikai beavatkozást a Kínai Népköztársaság belügyeibe.

Bővebben

05 dec. 2019

Egyesek arra számítottak, hogy a NATO vezetői kemény hangú üzenetet küldenek Kínának. Mások úgy vélték, hogy az egyes országok saját érdekei miatt nem mernek ujjat húzni Kínával. Nos, a NATO nem üzent hadat Kínának. De tény, hogy a NATO elkezdett intézményesen foglalkozni Kínával. „Elismerjük, hogy Kína növekvő befolyása és nemzetközi politikája egyszerre jelent lehetőségeket és kihívásokat, melyeket szövetségként közösen kell kezelnünk.”  mondta ki a londoni nyilatkozat. Stoltenberg főtitkár tovább ment a sajtótájékoztatón: „Meg kell találnunk az útját annak, hogy Kínát fegyverzetcsökkentési megállapodásokra bírjuk rá.” Semmi jó nincs abban, hogy a NATO Oroszország mellé most még Kínát is felvette az ellenfelek táborába. A NATO nem üzent hadat, de nem is nyújtott békejobbot.

Bővebben