A Munkáspárt 30. születésnapjára jelent meg Thürmer Gyula új könyve. Az elmúlt három év „Balszemmel” írásait foglalja egy kötetbe. A Balszemmelt minden héten sok ezer ember olvassa. Az írások frissek, igazak, olvasmányosak. Legyen Ön is tulajdonosa az új könyvnek. Érdeklődjön az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen!
Az amerikai törvényhozás alsóházának elnöke, Nancy Pelosi bejelentette: arra kérte a képviselőház igazságügyi bizottságának elnökét, hogy állítsa össze a vádiratot, amelynek alapján megindíthatják az alkotmányos felelősségre vonási eljárást Donald Trump elnök ellen. Trump megválasztása súlyos csapás volt az amerikai liberális erőknek. Trump az amerikai kapitalizmust akarja kihúzni a válságból, és ehhez az intenzív állami beavatkozás eszközét használja. Ez nem tetszik a liberálisoknak, akik a piac önszabályozó módszerében hisznek. Trump a nemzetközi kapitalizmus megmentését is úgy képzeli, hogy az USA elsőbbsége mellett tudatosan egymás mellé rendezi a kapitalista nemzetállamok nemzeti érdekeit, szemben a liberálisokkal, akik a nagy nemzetközi pénzintézetekre bíznák a tőkés rendszer megmentését. Az USA-ban folyó harc is a kapitalizmus válságát jelzi.
„Mi, európai magyarok az orosz befolyás helyett a nyugathoz, Európához, az Európai Unióhoz akarunk továbbra is tartozni, hogy teljes jogú, szabad uniós állampolgárok lehessünk. Elég volt az Orbán-rezsim homályos keleti kapcsolataiból és az orosz függésből!” – nyilatkozta Ara-Kovács Attila úr, aki a DK színeiben EP-képviselő lett. Magyarország Közép-Európában van, kelet és nyugat között. Ebben a helyzetben az egyetlen értelmes politika az, ha az ország az egyik irányban elkötelezettséget vállal, de a másik felé is kiépít hidakat. Ezek nélkül felbillen a magyar politika és veszélybe kerül az ország önállósága. A DK az „orosz hidak” felégetését akarja, és a magyar politikát egyoldalúan, külső kapcsolódások nélkül alárendelni a nyugatnak. Ezzel nem használ, hanem árt Magyarországnak.
15 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én az emberek felelhettek az alábbi kérdésre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?” A népszavazást a Munkáspárt kezdeményezte. A választók 65 százaléka, 1,9 millió ember igent mondott.
Az EU új vezetői, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Christine Lagarde az Európai Központi Bank elnöke együtt ünnepelték a lisszaboni szerződés életbe lépésének tizedik évfordulóját. A lisszaboni szerződés volt az európai nagytőke konzervatív és liberális szárnyának kompromisszuma, amelyre a mai EU is épül. Nem került sor európai alkotmány elfogadására, amely az EU uralmát biztosította volna a nemzetállamok felett. Megmaradt a nemzeti kormányok együttműködésére épülő Európai Bizottság, de jelentősen megnőtt az Európai Parlament szerepe, amely a nemzeti önállóság elleni támadások egyik fő eszközévé vált. Összegészében a lisszaboni szerződés a liberálisoknak kedvezett. Nem véletlen, hogy a Gyurcsány-kormány az elsők között ratifikálta. A szerződés nem oldotta meg az EU problémáit, sőt a mai válság egyik előidézője.
