fbpx

Mi - Ti

Afganisztánban és Koszovóban nincs magyar nemzeti érdek!

Magyarország 499-ről 669-re növeli a NATO küldetéseiben részt vevő katonái számát - közölte Szijjártó Péter. A kormány hetven katonát telepít az eddigi száz mellé Afganisztánba. A már ott állomásozó négyszáz mellé pedig további száz katonát küld Koszovóba. - tette hozzá Szijjártó Péter. Rossz döntés! Lehet azt mondani, hogy a több katona küldésével elkerül az ország valamit, ami ennél is rosszabb. De egyszer véget kell vetni ennek a folyamatnak. Semmilyen nemzeti érdek nem köt bennünket Afganisztánhoz vagy Koszovóhoz. Nem igaz az sem, hogy ezzel vállalunk részt a kollektív biztonságban. Afganisztán és Koszovó csak az USA és egyes nagyhatalmak érdeke.

Buta és veszélyes taktikát űz az ellenzék

Miközben az Országgyűlés a parlament működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot vitatta meg, a Jobbik frakcióvezetője, Jakab Péter beült a kormányfő székébe. Elég ránézni Jakab úrra, hogy lássuk: nem sok ész szorult bele. Az ellenzék arra játszik, hogy a kormányt kihozzák a sodrából. Növelik a feszültséget, provokálják a kormányt, hátha elcsattan egy pofon. Ez a taktika buta és veszélyes. Minden józanul gondolkodó embernek el kell határolódni tőle.

Nem mind igaz, ami ellenzéki, sőt!

A kormány nem tervezi a választási eljárásról szóló törvény módosítását, mert az a kormány álláspontja szerint bevált, a pártok megegyezésén és az Országgyűlés döntésén alapul. Ezt a nyilatkozatot a kormány tette válaszul az ellenzéki közlésekre, amelyek már azt is tudni vélték, hogy milyen pontokat akar a kormány megváltoztatni. A választási rendszer egyébként nem egy párt érdekét szolgálja, hanem a magyar tőkésosztályét. Annak viszont jó ez a törvény, hiszen egyetlen olyan erő se kerülhet még a parlament közelébe sem, amely ellenzi a tőkés rendszert, a pénz uralmát. Nem véletlen, hogy a Munkáspárt harminc éve nem tudott bejutni. Amikor közelébe került, felemelték a határt 4%-ról 5%-re.

Thürmer-óra a minszki egyetemen

„Közép Európa Kelet és Nyugat között -kihívások és válaszok”. Ezzel a címmel tartott előadást a Belarusz Állami Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karán Thürmer Gyula. A Munkáspárt elnökét szívesen fogadják a diákok, akik néhány év múlva diplomataként fogják hazájukat szolgálni. Nagy volt az érdeklődés a visegrádi országok tapasztalatai iránt, és sok kérdés hangzott el az idei választásokról is. A diákok nagyon tájékozottak, és sokat tanulnak az európai országok történelméről, beleérte Magyarországot is.

Meddig tűrjük, hogy mások parancsoljanak?

Magyarország nem ért egyet az unió soros elnökségét betöltő Finnország javaslatával, amely alapján az Európai Unió feladná a jogállamiságról szóló, valódi kormányközi párbeszéden alapuló mechanizmusát - jelentette ki a magyar igazságügyi miniszter Brüsszelben. A finnek szeretnek másokat kioktatni. A javaslat valójában német-belga ötlet. Ha elfogadják, akkor az EU szervei ítélhetik meg, hogy melyik állam tartja be a jogállamiság normáit és melyik nem. Ők dönthetnének arról, hogy az egyes országokat megbüntessék, például a szavazati jog felfüggesztésével, illetve az EU költségvetéséből származó pénzek megvonásával.

Magyar Munkáspárt

KÖVESS MINKET