Az IWD (Informationsdienst des Instituts der deutschen Wirtschaf) elemzése szerint Németországban a GDP 9 százalékkal esik vissza 2020-ban. A munkanélküliség a tavalyi 5 százalékról 6.5 százalékra nő. A lakossági fogyasztás 9 százalékkal marad el a tavalyitól. A német gazdaság bajban van, a társadalom vívódik, nem tudják mi lesz. A kérdés az, hogy a magyar gazdaság képes-e kivédeni a német válság hullámait.
Magyarországon átlagosan 700 hektáron termelnek szamócát, mintegy 10-12 ezer tonnát évente. Ehhez jön évi 3 ezer tonna importszamóca, amit nyomott áron hoznak forgalomba. Az állam segíti az intenzív termelést, és vis maior esetén anyagi kompenzációk is vannak, mégis a magyar szamóca veszélyben van. A magyar szamóca szezonja nem hosszú. Miért nem lehet erre az időre az importot leállítani?
Manapság a hivatalos propaganda azt hangoztatja, hogy a magyar nemzet a trianoni tragédiát büntetésként kapta az 1919-es Tanácsköztársaságért. Ebből az következne, hogy nem lett volna Trianon, vagy legalább is enyhébb lett volna, ha a kommunisták nem veszik át a hatalmat.
Trianon a magyar nemzet tragédiája. Emlékezni kell rá, tanulságokat levonni, de semmiképpen sem politikai versenyfutást, médialicitiálást folytatni. A budapesti közlekedés irányítói Karácsony Gergely főpolgármesterre hivatkozva arra kérik Budapest lakosait, hogy június 4-én, 16 óra 30 perckor álljon meg mindenki egy percre, hogy "közösen emlékezzünk Trianonra." Karácsony ötlete nem új, 1953 márciusában Sztálin halálakor állították meg egész Budapestet. Karácsony ötlete nem életszerű és csak arra jó, hogy feldühítse az embereket. Karácsony ötlete nem segít, hanem kifejezetten árt.
Az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport felmérése szerint a válaszadók 43 százaléka tudja, hogy Trianonban a rablóbékét 1920-ban írták alá. A megkérdezettek 10 százaléka nem tudta, hogy Magyarországtól mekkora területeket vettek el, és 54 százalékuk a valósnál kisebbnek gondolta. Jegyezzük meg a tényeket! Az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 329 ezer négyzetkilométerről (Horvátországot nem számítva 282 ezer négyzetkilométerről) 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságának száma pedig 20,8, illetve 18,2 millióról 7,9 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió főből 3,3 millió, vagyis 30,2% volt magyar.
