A történelem meghamisításáról és a második világháború emlékezetéről vitázott szerdán az Európai Parlament. Az EU urai szerint a második világháború nem azért robbant ki, mert 1939. szeptember 1-én Hitler Németországa lerohanta Lengyelországot. A háború az EU urai szerint azért indult el, mert 1939. augusztus 23-án a Szovjetunió és Németország szerződést kötött, ami Molotov-Ribbentrop-paktumként lett ismertté.
A Közlekedő Tömeg egyesület információi szerint január végétől az Árpád híd metróállomás a Göncz Árpád városközpont metróállomás nevet viseli majd. Az egyesület ellenzi az átnevezést, és kéri az érintetteket, hogy még a bevezetés előtt álljanak el tőle. Mi is ellenezzük. A metrón közlekedni kell, nem politizálni.
Dimitris Koutsoumbas, a Görög Kommunista Párt főtitkára és Kyriakos Mitsotakis, Görögország miniszterelnöke megbeszélést folytattak az ország helyzetéről. Komoly változások, éles küzdelmek, ellentmondások és konfliktusok részesei vagyunk. – jelentette ki a Görög KP vezetője. Felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek az új amerikai-görög védelmi szerződésből a görög népre nézve fakadnak. A szerződés kibővíti a görög területen lévő amerikai támaszpontokat, Görögországot háborús kalandokba sodorhatja.
Gennagyij Zjuganov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának elnöke szerint Vlagyimir Putyin elnök alapvetően helyes és őszinte értékelést adott Oroszország helyzetéről. Az ország drámai problémáiról azonban a média hallgat. A Medvegyev-kormány menesztéséről és Mihail Misusztyin jelöléséről kijelentette: a döntés túlérett, sokkal korábban meg kellett volna tenni! „Úgy gondolom, hogy konzultációkra van szükség és jó vezetőket kell találni…Az országban nem kevés okos és erős ember van.” – mondta. Majd figyelemre méltó kijelentést tett: „Dolgozzunk együtt, amíg van lehetőség nyugodtan rendezni a helyzetet!” Kérdés, hogy mire van lehetőség Oroszországban.
A magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el. – jelentette ki Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke. A kormány hitelekkel segíti a lakásvásárlást, de a lakásépítést a magántőke uralja. Állami és önkormányzati lakásépítkezés lényegében nincs. Mi a megoldás? A lakhatás legyen állampolgári jog, az állam pedig építsen évi 50-100 ezer szociális bérlakást. A lakhatást ki kell szabadítani a piac uralma alól!
