Hetvenhét esztendeje, 1945. május 9-én ért véget a második világháború Európában. Hitler Németországa megadta magát. Totális vereség ide, totális vereség oda, a németek még megpróbáltak ravaszkodni. Már május 7-én aláírtak egy kapitulációs okmányt Reimsben, az amerikai főhadiszálláson. A szovjetek azonban szóltak, hogy Reims Franciaországban van, és ha nem tévednek, Németország fővárosa Berlin. Berlinben pedig speciel ők vannak. Úgyhogy a németeknek is itt kell megadni magukat.
A múlt héten arról írtam, hogy kinek az érdeke a mostani háború. A cikk meglepően sok helyre eljutott, sokan nem csak lájkolták, de meg is osztották. Még értelmiségi fórumokon is jól fogadták.
„Minden tiszteletem az Öné. Csak ez a hiteles és valódi baloldaliság teremthet egészséges társadalmi egyensúlyt – még az olyan emberek számára is, akik (joggal és okkal) kiábrándultak a baloldali eszmékből - azok gyakorlatba vitele miatt.” – írta nekem valaki a Facebookon.
„Habár antikommunista vagyok, Thürmer Gyula józan világlátásával egyetértek. Leváltják még ők a magát baloldalinak hazudó- valójában csak globalista-liberális- pártokat!” – írta egy másik hozzászóló. Adja a jó isten, hogy igaza legyen!
Tudják, mi Amerika legnagyobb találmánya? Másokkal elvégeztetni a piszkos munkát, mások életét kockára tenni, mások nyomorát kihasználni, és persze mindenből pénzt, hatalmat, sok pénzt és nagy hatalmat csinálni. Van erre egy magyar mondás, csúnya, de találó. Tudják, amikor mások bizonyos testrészével verik a csalánt.
Ady az emberiség ősi biztatójának nevezte a húsvétot. Tavasz van, megszabadulunk a téltől, a hidegtől. Virágba borulnak a fák, újjászületik a természet. Az elmaradhatatlan sonka mellé feltétlenül eszünk valami frisset, uborkát, retket, újhagymát. Szeretem a húsvétot.
Jöjjenek, április 4-én tegyünk egy szál virágot a szovjet hősi emlékművekre! Tisztességből, emberségből és hálából is. Több, mint kétszázezer szovjet katona esett el nálunk. Ők meghaltak, mi túlélhettük a háborút.
