Jól élünk, de élhetnénk jobban is! Így összegezte véleményét a mai magyar valóságról egy ötven körüli férfi az újpesti piacon. Nézzen csak körül! – folytatta. Nincsenek koldusok, nincsenek éhezők, a lángososnál hosszú sorban állnak. Az igaz, hogy rosszul öltözöttek, de ez inkább az igénytelenség jele, és nem a nyomoré.
Biztosan észrevették, hogy az áprilisi választásokon nem lesznek nagy politikai összeborulások, vér- és dacszövetségek, mint korábban.
A Fidesz és a KDNP hagyományosan együtt indul. A konzervatív oldalon bevált az egy a tábor, egy a zászló jelszó. A szövetség nem borult fel sem a Novák-ügy, sem egyéb politikai kellemetlenségek kapcsán.
Ne tessék félreérteni, nem kérdőjelezem meg a kormány erőfeszítéseit szuverenitásunk és biztonságunk védelmére.
Nem könnyű a mai világban helytállni. Több rosszakarónk van, mint barátunk, és gyakran még a barátról is kiderül, hogy valójában ellenfél.
Számoljuk a napokat, hányat kell még aludni április 12-ig. Nem mindegy, hogy kikre szavaz szeretett népünk, sőt nagyon is nem mindegy, de azért egész biztos, hogy a világ a magyar választások után is állni fog. Nekünk pedig újra és újra döntenünk kell, hogy milyen világban akarunk élni.
Ne tessék elhessegetni a kérdést! A probléma valós! A Munkáspárt még a Gyurcsány-korszak idején felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzék megkísérli a hatalmat választások nélkül megszerezni. Minden létező ügyben tömegeket vittek az utcára. Hergelték a hatalmat, hátha elkövetnek valamit, amire a hazai és külföldi liberális média azonnal lecsaphat.
