Minden eseményről általában később derül ki, hogy mit is értek valójában. Segítették-e a fejlődést, befolyásolták-e a jövőt, vagy csak a pillanatnak szóltak és átlépett rajtuk az élet. Nincs ez másként a Munkáspárt október végi Országos Pártértekezletével se. A jövő mutatja meg értékét.
Háború holnap? Ugyan már! Ki akarhat háborút manapság? A háborút az államok akkor választják, ha más eszközökkel nem tudják céljaikat elérni, illetve a háborúval elérhető haszon nagyobb, mint a háború anyagi és emberi költségei. Ez lenne ma a helyzet?
Tamás Gáspár Miklós az ellenzéki előválasztás második fordulója előtt azt találta mondani, hogy baloldali embernek nincs kire szavaznia, ha Dobrev és Márki-Zay a választék. Tamás Gáspár Miklós, amióta felcserélte Romániát Magyarországgal, valami olyasmi szerepet játszik, mint Gapon pópa az oroszok 1905-ös forradalmában. Hülyíti a népet, finomabban szólva leszereli, tévutakra viszi a tömegek küzdelmét a tőke, a pénz hatalma ellen.
A szakorvosi rendelő minden kerületben a társadalmi élet fontos része. Csepelen is az. 2011 óta nem egyszerűen rendelő, hanem Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat Szakorvosi Rendelője. A Fidesz vezette önkormányzat szándékát értem. Szeretnek mindent elnevezni a múlt számukra emblematikus személyiségeiről. Ám legyen! Lelkük rá! Az embereket végül is nem az izgatja, hogy mi van a bejáratra írva, hanem az, hogy mit kapnak bent. Egyébként a helyiek nyelvén ez az SZTK. Úgy, mint régen.
Az ember csak kapkodja a fejét. 80 ezer nyugdíjprémium, nyugdíjkorrekció még az idén, a teljes 13. havi nyugdíj kifizetése a jövő év elején, 200 ezer minimálbér, adóvisszatérítés a gyermekeket nevelő családoknak a jövő évtől. Állami támogatás az elektromos kerékpárok árának felére október folyamán. Hát igen, úgy tűnik, esik! Pénzeső hullik a magyar égből.
