Legyen szép ünnepük augusztus 20-án! Érezzék jól magukat, élvezzék a nyarat, és örüljenek mindannak, amit ez az ünnep jelent Önöknek.
Augusztus 20-a közös élmény, közös ünnep, a magyarság ünnepe. Nem tudjuk pontosan, milyen is volt Szent István. Azt is csak sejtjük, hogy mi és hogyan történt több mint ezer éve. De biztosan tudjuk, hogy Szent István nagyszerű tette a magyarság számára biztosított helyet az európai népek között.
Egyetértek a minimálbér emelésével, de nem írom alá. – mondta egy asszony a piacon. Önkormányzati intézményben dolgozom, nem lenne jó, ha megtudnák.
Értik ezt Önök? Az asszony nem a hírszerzésnél van, még csak nem is egy minisztériumban. Egy önkormányzati intézményben. Iskolában, óvodában, múzeumban, ki tudja.
Mit csinálnak az aláírásommal? – érdeklődött másvalaki. Az adatvédelmi szabályokat szigorúan betartjuk. Ne aggódjon! – mondtuk. Könnyű azt mondani! – volt a válasz. Két éve nem aggódtam, aláírtam. Aztán a választások után a rendőrségre citáltak, meg a bíróságra, hogy tanúsítsam, hogy én vagyok én, és tényleg aláírtam. Elég volt! Nem írok én alá semmit se!
A múlt heti budapesti Pride szervezői, felszólalói, részvevői provokálták a magyar embereket, a magyar társadalmat, a többséget.
A Pride nem arról szól, hogy védjük meg a szexuális kisebbségeket a szexuális többség megkülönböztetésétől, zaklatásától, üldözésétől. Ma Magyarországon nem üldözik a melegeket, a homoszexuálisokat, az LMBTQ egyetlen követőjét sem. Nincsenek munkahelyi hátrányok, nincs társadalmi megkülönböztetés.
A magyarországi rendszerváltást Kádár János és Grósz Károly munkatársaként éltem meg. A szemem előtt zajlottak a magyar szocializmus utolsó órái. Láttam Mark Palmer amerikai nagykövetet, aki arcátlanul beavatkozott a belügyeinkbe. Békítgette az ellenzék egymást utáló szereplőit. Összehozta őket a kormányzó párt azon figuráival, akik hajlandók voltak a hatalom átjátszására.
Minek gyűjtik az aláírásokat? Úgysem maguk döntik el! Ha annyi millióm lenne, ahányszor hallottam ezt az emberektől az elmúlt hetekben, gazdag ember lennék. Igazuk van, nem mi döntjük el! De, ha mi nem beszélünk róla, ha nem követeljük a minimálbér emelését, ha nem szervezünk akciókat, ha befogjuk a szánkat, meg fog változni a világ?
