Tudták Önök, hogy 1920-ban a lengyel-belarusz határ nem Bresztnél volt, hanem Minszk alatt? A 20. század nagy mozgásai nyomán aztán Belarusz nyugati része visszakerült oda, ahova mindig is tartozott, az ország keleti részéhez.
Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.
Tudták Önök, hogy 1920-ban a lengyel-belarusz határ nem Bresztnél volt, hanem Minszk alatt? A 20. század nagy mozgásai nyomán aztán Belarusz nyugati része visszakerült oda, ahova mindig is tartozott, az ország keleti részéhez.
„Munkásmozgalomról beszélünk, ha munkások összeállnak, hogy munkájuk termékének nagyobb része jusson nekik, s erre a célra utakban és módokban egyeznek meg, hogy munkaerejüket drágábbra tarthassák” – írta Szabó Ervin még 1911-ben.
Az államalapítás ünnepét köszöntjük augusztus 20-án. Megtesszük minden évben, ebben nincs új vagy rendkívüli. Az új és rendkívüli a helyzet, amelyben vagyunk mi, a világ és hazánk. Az új és rendkívüli a feladat, amely mindannyiunkra vár.
Látom, a múltat magánál is csak a szatyor jelzi! – szólított meg Lajos úr a piacon vasárnap reggel. Lajos úr, akinek a füstölt májasa jobb, mint amiről a bajorok valaha is álmodtak, szívesen osztja meg véleményét a világról. Ezúttal a piaci szatyromra célzott, ami piros, de Lajos szerint a múltat idéző vörös.
A koronavírus mint minden betegség az ember és a természet közötti erőviszonyt fejezi ki. Az ember küzd a természettel. Jó esetben az ember győz.
A koronavírus az ember és ember közötti erőviszony kifejezése. Az erősebb könnyebben veszi fel a harcot a természettel, több esélye van a túlélésre. A gyengébb a maga erejére támaszkodhat, és esetleg arra, amit az erősebb ad neki. Szomorú, de így van.