Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.
A könyv az emberiség egyik legnagyobb találmánya. Egyszerre ad intellektuális igazolványt önmagamról, üzenetet küld a jelennek és összeköt a jövővel, sőt az örökkévalósággal.
A könyv én vagyok, akár írom, akár olvasom. Az egyéniségemet fejezi ki. Ilyen vagyok, ezt szeretem, azt gyűlölöm.
Semjén Zsolt helye most már biztosítottnak látszik a történelemkönyvekben. Tizenegy magyart kimenteni orosz hadifogságból, ez azért nem semmi! Mondhatni hadicsel a javából.
Hirtelenjében csak Hadik András hadicsele jut eszembe, aki 1757-ben elfoglalta Berlint. Mi magyarok ritkán szoktuk Berlint elfoglalni, és arra sem volt még példa, hogy orosz hadifogságból mentsünk ki magyarokat.
Kedves ismerősöm tollat, pontosabban számítógépet ragadott, és félretéve közismert jólneveltségét megkérdezte a világtól: mi a túrót keresünk mi Koszovóban?
Az eredetiben a túró szó helyett egy másik kifejezés szerepel. De nem akarok idegen tollakkal ékeskedni, úgyhogy a túrót helyettesítsék be Önök. A magyar nyelv elég széles skálát kínál a választásra.
Az idén ősszel huszonharmadik alkalommal jönnek össze évenkénti tanácskozásukra a világ kommunista és munkáspártjai. A kommunista pártok mindig is törekedtek nemzetközi összefogásra. Az együttműködés formáját mindig a kor szükségletei és lehetőségei határozták meg.
A hét végén Pécsre megyünk. Tiltakozunk a háború ellen. Ezt tesszük Budapesten, ezért mentünk az utcára Nyíregyházán, és megyünk Kecskeméten, Tatabányán és szerte az országban.
Ködfelhőket akarunk eloszlatni. Attól, hogy Pesten nem dörögnek az ágyúk, még háború van. Attól, hogy az elesettek hulláit nem magyar temetőkben temetik el, hanem valahol Ukrajnában és Oroszországban, nos, attól még nagyon is háború van.
